Csökken az öngondoskodás adókedvezménye


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztárakat és az egészségkasszákat is érinti a cafeteria közterheinek emelése.


A Stabilitás Pénztárszövetség azt javasolja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségkasszák a cafeteria-rendszerben tervezett változtatások során mentesüljenek az adóemelés alól.  A Stabilitás javaslata az, hogy az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári munkáltatói támogatás a Fidesz-KDNP által javasolt évi 200 ezer forintos cafeteria-kereten felül is változatlan feltételek mellett választható béren kívüli juttatás legyen. 

Az egészségpénztárak esetében az esetleges szigorítás a pénztárszövetség szerint akár meg is felezheti a munkáltatói befizetéseket, ez pedig az egészségügyben legalább 15-25 milliárd forintos forráskivonást eredményezne. 

Magyarországon az egészségügyi kiadások 35 százalékát magánforrásokból biztosítják, ez pedig Európában egyedülállóan magas arány. A magas egyéni hozzájárulás terheit mérsékli, hogy a munkáltatók kedvezményesen, egészségpénztáron keresztül segíthetik munkavállalóikat. Jelenleg az egészségpénztárak bevételeinek 80 százalékát ezek a munkáltatói támogatások teszik ki – emelte ki a Stabilitás elnöke.

További érvként hozta fel, hogy saját felmérésük szerint a juttatás az egészségpénztári ellenőrzött, számla alapján történő elszámolás miatt akár a hálapénz kiváltását is elősegítheti. Az egészségkasszák élénkítik a gazdaságot és a rajtuk keresztül finanszírozott magán-egészségügyi szolgáltatások révén hozzájárulhatnak az orvos-kivándorlás mérsékléséhez is. 

Az önkéntes pénztáraknak szeptember végén közel 1,1 millió tagjuk volt, számuk éves szinten minimálisan csökkent. Az egyéni befizetések összege 17 százalékkal nőtt, így átlépte a 12 milliárd forintos határt. A munkáltatói befizetések összege 1,3 százalékkal, 9 milliárd forint fölé emelkedett. 
(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).