Csökkennek a reálbérek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal nőttek januárban, éves összevetésben – közölte honlapján a KSH. Januárban éves összevetésben 5,5 százalékkal nőtt az árszínvonal, így az átlagkereset vásárlóereje csökkent.


Az átlag mögött komoly eltérések húzódnak: az egykulcsos szja-rendszer bevezetése és az adójóváírás kivezetése nyomán a jól keresők átlagosan több, a keveset keresők pedig átlagosan kevesebb pénzt visznek haza.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 219 100 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók 225 000, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 206 800 forintot kerestek – írja a KSH.

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy részére az adó- és járulékváltozások ellentételezésére bérkompenzációt kapott. A statisztikusok adatai szerint januárban a költségvetési szférában teljes munkaidőben dolgozók 56 százaléka átlagosan 10 300 forintot kapott ilyen módon.

A KSH friss adataiból kiderül: a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – alkalmazásban állók száma – a közmunkásokéval együtt – 38,6 ezerrel csökkent az év első hónapjában.

A KSH részletes jelentése itt olvasható.

(forrás: KSH)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

A munkahelyi bizonytalanság tanulásra ösztönöz

Globálisan a munkavállalók csaknem fele (45 százalék) úgy érzi, hogy az elmúlt évben jelentősen megnőtt a munkaterhelése, kétharmaduk pedig bizonytalannak érzi helyzetét a munkahelyi változások felgyorsulása miatt; mindez a készségeik hosszú távú fejlesztésére ösztönzi a dolgozókat – derült ki a PwC Global Workforce Hopes & Fears felméréséből.

2024. június 20.

Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása: értéket teremt

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.