Támogatják a munkahelyi bölcsödéket

Szerző: Váci Tímea
Dátum: 2012. március 23.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamarosan megjelennek azok a pályázatok (TÁMOP 2.4.5), amelyek összesen nyolc milliárd forinttal támogatják a munka és a magánélet összehangolását. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, hogy Magyarország egyik legkomolyabb problémája a foglalkoztatás alacsony szintje. A gócpontok az ötven éven felüliek, az alacsony képzettségűek és a kisgyermekes édesanyák, akiknek szintén rendkívüli nehézséget okoz a munkába való visszatérés.


Ennek érdekében vezették be a Start bónusz kártyát korábban, amelyet a legalább 3 hónapja regisztrált álláskeresők, valamint a gyes-ről, gyed-ről visszatérők válthatnak ki, az őket alkalmazó munkáltatónak pedig egy éven keresztül nem kell megfizetniük utánuk a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. A gyermekek elhelyezése azonban továbbra is nehézséget okoz. A nyolcmilliárdos pályázati keret ezt a problémát hivatott orvosolni – tette hozzá.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az ország települései közül 273 helyen működik bölcsőde, melyek 91 százaléka a tízezer fő fölötti városokban van. Annak ellenére, hogy az elmúlt években európai uniós forrásokból új bölcsődéket hoztak létre, azok továbbra is 130 százalékos kihasználtsággal működnek, a korosztály csupán kilenc százalékát ellátva.

A kormány több forrás bevonásával is próbál segíteni a helyzeten – hangsúlyozta Czomba Sándor, hozzátéve, hogy a jelenlegi összegből nem a komplett bölcsődei programot valósítják meg, hanem a GYES-ről, GYED-ről visszatérő nők foglalkoztatásának javítása érdekében intézményekben, munkahelyeken, önkormányzatoknál alakítanak ki családi napköziket.

A részletekről szólva elmondta, hogy az összesen nyolcmilliárd forintos uniós keret lehívásához szükséges pályázatok megjelenése folyamatos, és várhatóan a mai nap során az összes elérhetővé válik.

A pályázatnak három része van:

  1. A keret legnagyobb részéből – mintegy öt és fél milliárd forintból – öt milliárd forint a konvergencia régiókban, ötszázmillió forint pedig a központi régiókban jelenik majd meg. Az ötmilliárd forint egyik felét alternatív nappali gyermekellátási szolgáltatások létrehozására, másik felét pedig vállalati és intézményi napközbeni kisgyermekellátásra lehet fordítani. Ezzel szeretnénk a helyi szintű és az intézményi problémákat is kezelni – tette hozzá az államtitkár. A felhasználás területeivel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a támogatást a helyiség átalakításra, felszerelésekre, de a gyermekellátást végző személyek képzésére és foglalkoztatására is lehet fordítani. Az egy pályázó által elnyerhető támogatás maximum ötvenmillió forint, egy férőhely létrehozására pedig maximum hárommillió forint igényelhető. A projekt hossza maximum kettő év lehet, a támogatás lejártát követően normatíva vehető igénybe a hosszú távú fenntarthatóság érdekében – ismertette.
  2. A keret másik két részének – egyenként 1,25 milliárd forintnak – megoszlása mindkét esetben: egy milliárd forint a konvergencia, kétszázötvenmillió forint pedig a központi régióknak jut a következő alapelvek szerint: 1,25 milliárd forint a rugalmasabb foglalkoztatást hivatott elterjeszteni, mely – mint mondta – Magyarországon gyerekcipőben jár. A rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése mellett olyan munkahelyi kezdeményezéseket is magába foglal, mint a rugalmas szemléletű személyügyi politika alkalmazása, egyéni élethelyzetet és igényeket figyelembe vevő munkaszervezési formák, munkarend és munkaidő-beosztás kialakítása – fogalmazott.
  3. Ugyancsak 1,25 milliárd forint az innovatív projektek megvalósítására ad lehetőséget, melyek a helyi szereplők együttműködésén alapulva, a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat alakítanak ki. A projektek többek között az egyes intézmények működési, nyitvatartási, ügyintézési idejének átalakításával, az egyes helyi szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételi módjainak, idejének racionalizálásával és az erre szolgáló igényeken és szükségleteken alapuló tervek kidolgozásának és megvalósításának támogatásával segíthetik elő a munka és a magánélet összehangolását – fogalmazott az államtitkár.

Nagyon fontos, hogy azok az édesanyák, akik úgy döntenek, szeretnének a munkaerőpiacra minél előbb visszakerülni, ezt megtehessék, és közben gyermeküket munkaidő alatt is biztonságban tudhassák – hangsúlyozta Czomba Sándor. A pályázati felhívások a www.ujszechenyiterv.gov.hu oldalon érhetőek el.

(forrás: Kormány.hu)


Kapcsolódó cikkek:


Felmérik a munkavállalók sztrájkkészségét
2019. február 15.

A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság - jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A minimálbér betartását is ellenőrzi a NAV és a Munkaügyi Hatóság
2019. február 15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrei és a Munkaügyi Hatóság területi szervezeti egységei februárban országszerte közösen ellenőrzik, hogy a gazdálkodók betartják-e a 2019. január 1. óta hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló szabályokat.

Átlagosan 15 százalékkal emeli dolgozói bérét a Lidl
2019. február 15.

Újabb, átlagosan 15 százalékos béremelést hajt végre a Lidl Magyarország március 1-jétől, csaknem 4600, az üzletekben és a raktárakban dolgozó munkavállaló fizetése nő - közölte a társaság csütörtökön.

A Tesco idén két lépésben emeli a dolgozók alapbérét
2019. február 14.

A Tesco Global Áruházak Zrt. idén két lépésben emeli dolgozói alapbérét, a legalacsonyabb keresetűek fizetése így januárban bruttó 197 ezer forintról 207 ezer forintra, szeptemberben pedig bruttó 215 ezer forintra nő - olvasható a társaság és a munkavállalókat képviselő két szakszervezet közös közleményében.