Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon csökkent a kiskeresetűek aránya egy német kutatóműhely összeállítása szerint. A 2006-os 21,9-ről 2010-re 19,8 százalékra mérséklődött az arány.
A német Hans-Böckler alapítvány kimutatásában az szerepel, hogy Magyarországon a kiskeresetűek aránya 19,8 százalékra mérséklődött 2010-ben a 2006. évi 21,9 százalékról. Ezzel Magyarország a tizenegyedik helyen állt az Európai Unióban.
Az elemzésben a 10 embernél többet foglalkoztató vállalatokat vették figyelembe az Eurostat adatainak felhasználásával. Kiskeresetűnek azokat tekintették, akiknek a fizetése az adott ország átlagos órabérének kétharmada, vagy annál kevesebb volt.
Az unió 27 tagországában a munkavállalóknak átlagosan 17 százaléka számított kiskeresetűnek a rendelkezésre álló legfrissebb, 2010-es Eurostat adatok alapján a 2006. évi 18,8 százalékkal szemben.
Lettországban, Litvániában és Romániában volt a legnagyobb az kiskeresetűek aránya, 27,8, 27,2 illetve 25,6 százalék. E tekintetben a legjobb helyzetben Svédország és Finnország volt, 2,5 és 5,9 százalékkal. A vezető európai gazdaságok közül Németországban volt a legtöbb alacsony keresetű dolgozó, a foglalkoztatottak 22,2 százaléka, ezzel a legnagyobb európai gazdaság a hetedik helyre került.
Az elemzők rámutattak: szoros összefüggés van a bérek alakulása és a munkavállalók szervezettsége között. Svédországban a munkavállalók 70 százaléka szakszervezeti tag, és mintegy 90 százalékuk bérét rögzítik kollektív szerződésben.
(Forrás: MTI)
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését – a Kúria eseti döntése.
Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
