Csökkent az álláskeresők száma tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nyilvántartott álláskeresők száma 6,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a 2017. decemberi zárónapon 254 800 álláskereső szerepelt, több mint 18 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál.


Az NFSZ a honlapján közölte: 2017 utolsó hónapjában a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,6 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,7 százalék. A legalacsonyabb az arány továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében (1,0 százalék), de kedvezőek munkaerőpiaci mutatók Budapesten, illetve Komárom-Esztergom és Pest megyében is.

Tavaly decemberben 43 200 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét a kirendeltségeken, 8,4 százalékuk első alkalommal. Az új belépők száma az előző évinél 7,5 százalékkal kevesebb volt. 

Az álláskeresők 9,7 százaléka, 24 700 személy volt pályakezdő, 46,9 százalékuk legfeljebb általános iskolai végzettségű. A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tartották nyilván, de Hajdú-Bihar és Somogy megyében is jelentős volt a számuk.

Az álláskeresők 28 százaléka – 71 300 ember – több mint egy éve keresett már munkát, ez 9,7 százalékponttal jobb arány az egy évvel korábbinál.

Decemberben 37 600 volt a 25 év alatti és 62 400 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 14,8, illetve 24,5 százalékot tett ki. 

[htmlbox mt_kommentar]

 

Az NFSZ adatai szerint 2017 utolsó hónapjában 141 300 álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, 43,2 százalékuk álláskeresési ellátásban, a többiek szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők 44,6 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.

A foglalkoztatók 36 000 új betölthető álláshelyet jelentettek be decemberben, ezek 63,1 százalékához igényeltek támogatást. Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 22 700 volt, amelyek 80,5 százaléka a közfoglalkoztatáshoz tartozott.

Decemberben 123 200 álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből 77 300 betöltetlen maradt.

Az előző év utolsó hónapjában 398 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be a foglalkoztatók. Az elbocsátások a szektorok közül a húsfeldolgozást, az egyéb kiegészítő gazdasági tevékenységeket, az adminisztratív, kiegészítő szolgáltatásokat és az egyéb, speciális rendeltetésű gép gyártását, területileg pedig a fővárost, valamint Baranya, Hajdú-Bihar és Somogy megyét érintették.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos volt a 2017. szeptember – novemberi gördülő negyedévben, a 15-74 éves népességből 177 500-an voltak munka nélkül. A ráta az előző év azonos időszakához képest 0,7 százalékponttal csökkent.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.