Diákmunka az iskolaszövetkezetben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az iskolaszövetkezet jogilag biztonságos munkavégzési lehetőséget nyújt a diákoknak. Az a diák lehet az iskolaszövetkezet tagja, aki tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll az adott nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézménnyel. Most amikor kezdődik a nyári diákmunka szezonja, fokozottan előtérbe kerül, hogy valamelyik iskolaszövetkezet tagjaként végezzen munkát a tanuló.

Az írásbeli munkaszerződés és a munkaviszony adóhatóságnak történő bejelentése a diákok esetében is kötelező. Az iskolaszövetkezet tagja részére kifizetett összeg munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, melyből a diáknak 16% személyi jövedelemadót kell fizetnie, amit az iskolaszövetkezet levon tőle és befizeti az adóhatóságnak. A bevallást a 1508-as nyomtatványon kell teljesíteni.

Az iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott diákoknak a munkáltató ugyanolyan adózási feltételek mellett biztosíthat juttatásokat, mint a munkavállalóinak, így részükre béren kívüli juttatásokat is adhat. Az iskolaszövetkezetek tagjainak foglalkoztatása továbbra is teljes szociális hozzájárulási adó mentességet élvez.

A Tbj. 5.§-ában foglaltak értelmében nem minősül biztosítottnak az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében, tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja, beleértve a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is. Ezért a végzett munkájukért kapott díjazás után járulékfizetési kötelezettségük nincs.

Fontos tudni, hogy amennyiben az iskolaszövetkezet tagja az érettségi vizsgáját követően közvetlenül munkaviszonyt létesít a nyári szünidő idejére, akkor tekintettel arra, hogy a tanulónak a diákigazolványra vonatkozó jogosultsága október 31-ig még fennáll, az iskolaszövetkezet keretében történő foglalkoztatására az általános (eddig leírt) szabályok érvényesek.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! Regisztráljon és próbálja ki >>

A diákok iskolaszövetkezeti munkavállalásának, és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának elősegítéséről szóló 2015. évi LXXIV. törvény alapján a tanulmányaikat szüneteltető tanulók, hallgatók is kedvező feltételek mellett vállalhatnak munkát az iskolaszövetkezeteken keresztül.

2015. június 20-tól az ún. passzív jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti diákok a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folyatató tanuló, hallgató tagokkal azonos feltételek mellett végezhetnek munkát az iskolaszövetkezetben.

Azok a 25 év alatti tanulók, hallgatók, akik tanulmányaikat szüneteltetik, az iskolaszövetkezetnél fennálló tagi jogviszonyukra tekintettel nem minősülnek biztosítottnak, az iskolaszövetkezeti munkavállalással összefüggésben járulékokat nem kell fizetniük.

Tanulmányi szerződés HR és munkajogi oldalról
Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést? Amikor a munkavállaló tanul: Jár fizetés? Kell szabadságot kivenni? Hogyan alakul a munkaidő a tanulmányok ideje alatt? Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni? Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt? Kötbér a tanulmányi szerződésben. Részletek és jelentkezés >>

A kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adó vonatkozásában nem eredményez adófizetési kötelezettséget az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával – ideértve a 25. életév betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is – fennálló jogviszony.

2015-től az iskolaszövetkezet valamennyi munkaerő kölcsönzéshez, kirendeléshez, személyzet rendelkezésre bocsátásához hasonló jellegű, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatása fordított adózás alá esik az általános forgalmi adó rendszerében. Ez a rendelkezés az áfa-törvény 142.§. (1) bekezdésének „c” pontjában található.

A törvény 142. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a fordított adózás alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike – tehát mind a szolgáltatásnyújtó iskolaszövetkezet, mind a szolgáltatás igénybevevője – belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adóalany legyen, és az érintett felek egyikének se legyen olyan áfa jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető. Ilyen jogállásnak minősül például az alanyi adómentesség.

---