Díjazás munkavégzés hiányában
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar munkajog szabályai szerint munkaszerződésként kizárólag visszterhes szerződés köthető meg, ami azt jelenti, hogy díjazás nélkül a munkavégzés nem lehetséges. Ez egy igen kőbe vésett szabály, ha arra gondolunk, hogy az ingyenes munkaszerződés még hozzátartozók között sem jöhet létre. Azonban érdemes megnéznünk ezt a szabályt a másik oldalról is, vagyis ha szabályosan nem végezhető munka díjazás nélkül, akkor vajon adható- e díjazás munkavégzés hiányában? A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bár alapvető kötelezettségként rögzíti a munkavállaló részéről az utasítások szerinti személyes munkavégzést, valamint a munkáltató részéről a foglalkoztatási kötelezettséget, mégis egyértelműen megadja a választ akkor, amikor három olyan esetet is szabályoz, ahol munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg a dolgozót. Ezek az állásidő, a munkáltató hozzájárulása, illetve a törvény alapján való mentesülés.
Az állásidő
Állásidőnek nevezi a magyar munkajog azt az időszakot, amikor a munkáltató nem tesz eleget a munkaidőben való foglalkoztatási kötelezettségének, amelynek következtében a dolgozó alapbérre jogosult munkavégzés hiányában is. Ennek alapvető oka az az alá-fölé rendeltség, amely a munkajogviszonyokban fellelhető és amelyből kifolyólag ha a teljesítés nem a munkavállaló oldalán felmerült okból lehetetlenül, úgy a munkavállaló teljesítés hiányában is díjazásra jogosult. Ebből természetesen következik, hogy azokban az időszakokban, amikor a munkáltató nem kötelezett a foglalkoztatásra, nem beszélhetünk állásidőről sem. Ide tartozhat például a kötetlen munkaidejű szerződés is, amikor a dolgozó önmaga határozhatja meg a munkaidő beosztását, arra a foglalkoztatónak nincs ráhatása.
Az állásidő meghatározásakor ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a „másik oldalt” sem, vagyis azt, hogy a munkavállaló részéről nem merül- e fel teljesítési hiba. Ez azért érdekes, mert az Mt. – mint már fentebb írtam – nem csupán a munkáltató, hanem a munkavállaló oldaláról is rögzít kötelezettséget. Utóbbi részéről azt, hogy késznek és képesnek kell lenn…
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom vagy funkció csak előfizetőink számára érhető el!
Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával.
A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, válasszon előfizetést a Wolters Kluwer Hungary Kft. webáruházában.
