Aki nyugdíjba vonul, még felveheti a végkielégítését – ez egy gyakori félreértés a munkaviszony megszűnésével kapcsolatban. Ahogy a munkaviszony sem szűnik meg önmagában a nyugdíjjogosulttá válással, úgy nem automatikus az sem, hogy ilyenkor a munkavállaló végkielégítésre lenne jogosult.
A Munka Törvénykönyve tételesen felsorolja, hogy mely esetekben szűnik meg a munkaviszony, és ezek között a nyugdíjazás nem szerepel. Azaz, önmagában azzal, hogy a munkavállaló betölti a nyugdíjkorhatárt és rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is, még nem ér véget a munkaviszonya. A gyakorlati félreértések abból is eredhetnek, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint viszont, a közigazgatásban dolgozóknál éppen ellentétes a helyzet: a nyugdíjjogosultság megnyílásával a közszolgálati tisztviselői jogviszony is megszűnik, a törvény ereje által.
A versenyszférában (vagy közalkalmazottként) dolgozók számára viszont külön tervezést igényel, hogy a nyugdíjba vonuláshoz milyen formában és mikor szüntessék meg a jogviszonyukat. Ebből már érthető, hogy a végkielégítés sem automatikusan kötődik a nyugdíjazáshoz. Ehelyett attól függ, milyen jogcímen ér véget a munkaviszony.
Az egyik kézenfekvő lehetőség, hogy a nyugdíjba vonuló munkavállaló maga felmondja a munkaviszonyát, a felmondási időt pedig úgy időzíti, hogy a munkaviszony utolsó napját követően rögtön nyugdíjat vehessen igénybe. Mint általában a munkavállalói felmondásnál, végkielégítés ebben az esetben sem jár.
Elképzelhető, hogy a munkaviszonyt a munkáltató mondja fel. Ilyenkor a végkielégítésre való jogosultság az időzítéstől függ. Ha ugyanis a felmondás közlésére akkor kerül sor, amikor a munkavállaló már betöltötte a korhatárt és a szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, akkor a törvény szerint nyugdíjasnak minősül. A nyugdíjas munkavállalót viszont nem illeti meg végkielégítés. Ha viszont a felmondás közlésére még ezt megelőzően kerül sor, úgy a munkavállalónak járhat a „búcsúpénz”. Ebben az esetben a felmondás indoka a döntő: végkielégítés ugyanis csak akkor jár, ha a felmondás indoka a munkáltató működésével összefüggő ok vagy a munkavállaló egészségi alkalmatlansága. Ráadásul a nyugdíjkorhatár betöltését legfeljebb öt évvel megelőzően közölt munkáltatói felmondásnál a végkielégítés emelt összegben jár.
A fentiekből látható, hogy ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, akkor az időzítés attól fog függeni, hogy a munkáltató kívánja-e végkielégítésben, mint utolsó plusz juttatásban részesíteni a munkavállalót. Ha igen, akkor a felmondást még a nyugdíjjogosultság megszerzése előtt közölni fogja. Ellenkező esetben a felmondás közlésével meg fogja várni a nyugdíjjogosultság megnyílását.
Fel kell hívni a figyelmet, hogy a munkáltatónak nincs felmondási kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik az öregségi nyugdíj feltételeivel. A munkáltató tehát úgy is dönthet, hogy a maga részéről fenn kívánja tartani a munkaviszonyt a nyugdíjasnak minősülő munkavállalójával is. Ha viszont a munkavállaló inkább távozna, akkor neki magának kell felmondással (de végkielégítés nélkül) lezárnia a munkaviszonyt. Kivételt képez a fentiek alól a közalkalmazottak, közszolgálati tisztviselők körében érvényesülő szabály, miszerint a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető, kedvezményes nyugdíja esetén a jogosultsági feltételekkel rendelkező alkalmazott kérelmére kötelező a felmentés.
Köztes megoldás lehet a munkaviszony lezárására a közös megegyezés, ahol a felek megállapodásukkal szabadon rendezhetik a munkaviszony megszűnésének időpontját és a végkielégítés kérdését is. Ebből is következik, hogy ha a munkavállaló már közelíti a nyugdíjba vonulást, akkor célszerű előre tervezni, és a feleknek jó előre egyeztetni, hogy mik a szándékaik a nyugdíjjogosultság elérése után. Ha pedig nem akarnak tovább együtt dolgozni, akkor ki lépjen és hogyan a munkaviszony lezárása céljából.
Kapcsolódó cikkek:
A becsültnél több fiatalt érinthet az szja-mentesség
2021. április 13.
Jövőre lép életbe a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége, amellyel kapcsolatban az első becslések 280 ezer érintettről számoltak be, de a NAV adatai szerint 460 ezer fiatalról van szó.
Megváltoztak a munkaügyi ellenőrzés szabályai, egy meglepő új szankció
2021. április 13.
Az új törvény értelmében 2021. március 1. napjától a munkaügyi hatóság feladat- és hatáskörét a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság vette át. A be nem jelentett foglalkoztatás esetén az egy hónapnál rövidebb időtartamú jogsértés fennállásakor a hatóság a szabályszegés kezdetétől számított egy hónapra visszamenőleg eső dátumot tekinti a jogviszony kezdetének.
Közfoglalkoztatásból versenyszférába – indul a program
2021. április 12.
Az idei forduló április közepén indul, amelynek során a belépők közel 160 ezer forintot vihetnek haza abban az időszakban, ameddig a közfoglalkoztatási szerződésük tartott volna.
62 milliárd ágazati bértámogatást fizettek már ki
2021. április 7.
Eddig több mint 155 ezer munkavállaló után igényeltek ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorokban működő cégek.
Megtriplázódott tavaly az otthonról dolgozók száma
2021. április 7.
Az elmúlt tíz év 2,9 százalékos átlagának háromszorosára, 8,6 százalékra nőtt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya Magyarországon.