Egy év alatt 11 százalékkal nőtt a fizikai átlagórabér


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A harmadik negyedévben 1579 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzés szerint. Ez 11 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1429 forinthoz képest. A felsőbb bérkategóriákban is hasonló mértékben változtak a bérek: mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében 2021 harmadik negyedévéhez képest 10 százalékos bérnövekedést tapasztalt.

A régiók szerint lebontott statisztikák azt mutatják, hogy valamelyest csökkentek az eltérések az egyes régiók fizikai átlagórabérei között: a régiók többségében 1400 és 1600 forint között található jelenleg ez a mutatószám. Közép-Magyarország és a főváros ugyanakkor kiugrik a hazai mezőnyből: ezeken a területeken az órabérek átlagos nagysága immár meghaladta a 2000 forintos szintet is.

„Jelentős fordulóponthoz ért a hazai munkaerőpiac: hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy a béremelések mértéke elmaradjon az infláció mögött. Márpedig a KSH szerint szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan több mint 20 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, vagyis a fizikai munkabérek reálértéke jelenleg 9 százalékkal kisebb, mint 12 hónappal ezelőtt volt – hangsúlyozza Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója. – Az eltérésnek ez a mértéke várhatóan nem lesz tartós, a munkáltatók többsége ugyanis hagyományosan az év elején emeli a béreket, és a minimálbér jövő évi emelkedése is felfelé fogja mozdítani az átlagórabéreket. Ugyanakkor egyre több munkaerőpiaci elemző azzal számol, hogy jövőre a versenyszférában a reálbérek 3-4 százalékos visszaesésére kell számítani.”

A Moore Hungary ezzel egy időben több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 700 ezer és 1 millió forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2022 harmadik negyedévében átlagosan 10 százalék volt az előző év hasonló időszakához viszonyítva.

„A középvezetői szegmensben is arra számítunk, hogy a cégek nem feltétlenül tudják majd az inflációt teljesen kompenzálni a béremeléssel. Az energia- és egyéb működési költségek brutális emelkedése miatt sok cégnél jelenleg a folyamatos működés biztosítása a fő cél. Valamivel jobb helyzetben vannak a nemzetközi piacokon működő cégek, melyeknek központjai euróba átszámolva kevésbé érzik majd meg a várható béremelkedést – mutat rá Hajnal Péter, a Moore Hungary ügyvezető partnere. – A recessziós hangulatban ugyanakkor a munkavállalók körében kezd felértékelődni a stabil, biztos munkahely lehetősége, így reálbér-csökkenés esetében sem várható a fluktuáció megerősödése a következő időszakban.”

Forrás: Trenkwalder sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).