Egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárás az alapvető jogok biztosa előtt


Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021-es megszűnésével a Hatóság valamennyi feladatkörét az alapvető jogok biztosa vette át. Bemutatjuk, milyen eljárásban vizsgálja a biztos a diszkriminációval kapcsolatos panaszokat.

Egyenlő bánásmód követelménye

Az egyenlő bánásmód követelménye lényegében azt jelenti, hogy minden természetes személlyel, jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben azonos tisztelettel, körültekintéssel és az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni [az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) 1. §]. Az egyenlő bánásmód követelménye akkor sérülhet, ha valakit hátrány ér valamely védett tulajdonsága miatt. A védett tulajdonságokat az Ebktv. 8. §-a tartalmazza. Védett tulajdonságnak tekintendő például a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, anyanyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet.

Hatósági eljárás

Az alapvető jogok biztosa által lefolytatott egyenlő bánásmód megsértése miatti eljárás egy közigazgatási hatósági eljárás, amelyre az Ebktv., valamint az általános közigazgatási rendtartástól szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai vonatkoznak. Ez az eljárás lényegesen különbözik az alapvető jogok biztosának ombudsman típusú intézményként lefolytatott, az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbtv.) szerinti eljárásától. Az Ebktv. szerinti eljárásban ugyanis az ombudsman kötelező jellegű határozatot hozhat és a jogsértővel szemben szankciót is alkalmazhat, míg az Ajbtv. szerinti eljárás során pusztán egy jogi kötelező erővel nem bíró jelentést készít, amelyben ajánlást tehet, valamint más szervek eljárását kezdeményezheti.

Az Ebktv. szerinti eljárás kérelemre és hivatalból is indulhat. Az eljárás során az alapvető jogok biztosa vizsgálatot folytat annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, a lefolytatott vizsgálat alapján pedig döntést hoz az ügyben [Ebktv. 14. § (1) bekezdés]. A vizsgálat lefolytatására 75 nap áll a rendelkezésre, az ügyintézést ezen időtartam keretei közt kell lebonyolítania [Ebktv. 14. § (4) bekezdés].

Az alapvető jogok biztosa dönthet úgy is, hogy az eljárás során tárgyalást tart. Ebben az esetben a tárgyalást a kérelmező lakcíméről a hatóság mérlegelése szerint legjobban megközelíthető azon települési, fővárosban kerületi önkormányzat polgármesteri hivatalának székhelyén kell megtartani, amely a tárgyalás megtartásához szükséges feltételeket biztosítani tudja [Ebktv. 16. §].

Az eljárásra speciális, ún. fordított bizonyítási szabályok vonatkoznak. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek valószínűsítenie kell, hogy őt hátrány érte és a jogsértés bekövetkeztekor rendelkezett az Ebktv-ben meghatározott valamely védett tulajdonsággal [Ebktv. 19. § (1) bekezdés]. Ha a jogsérelmet szenvedett fél a valószínűsítésnek eleget tett, akkor a másik félnek azt kell bizonyítania, hogy a valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy egyébként az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy azt az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani [Ebktv. 19. § (2) bekezdés].

Amennyiben az eljárása során az alapvető jogok biztosa megállapította az egyenlő bánásmód követelményének megsértését, úgy elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, elrendelheti a véglegessé vált határozatának – a jogsértő közérdekből nyilvános adatainak kivételével személyazonosításra alkalmatlan módon – közérdekből nyilvános közzétételét, bírságot szabhat ki, valamint külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat [Ebktv. 17/A. § (1) bekezdés]. A hatóság a szankciókat együttesen is alkalmazhatja, így például egyszerre szabhat ki bírságot és rendelheti el a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet [Ebktv. 17/A. § (4)–(5) bekezdés].

A kérelemre indult eljárásban az eljárás költségeit a hatóság előlegezi meg, míg az eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerülő költséget tekintetében ez a kötelezettség az eljárás alá vont személyt terheli [Ebktv. 16. § (3) bekezdés]. Amennyiben a kérelmet a hatóság végül elutasítja, a sérelmet szenvedett félnek akkor sem kell viselnie az eljárás költségeit, kivéve, ha rosszhiszeműen járt el [Ebktv. 16. § (4) bekezdés]. Ha a felek a hatóság előtt egyezséget kötnek, és azt a hatóság jóváhagyja, az eljárási költséget – az ügyfél képviseletében eljáró személy költségei és az eljárás résztvevőjének jogellenes magatartása által okozott költségek kivételével – a hatóság viseli [Ebktv. 16. § (4a) bekezdés].

Az alapvető jogok biztosa és az Egyenlő Bánásmód Hatóság integrálásával a jogalkotó azt kívánta elérni, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és a diszkrimináció elleni küzdelem még hatékonyabban érvényesüljön. Az alapvető jogok biztosának hatósági eljárását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalán belül egy elkülönült szervezeti egység, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság segíti.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 31.

Béremelést követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett hétfői, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten.

2023. január 31.

Trenkwalder: versenyeznek a munkáltatók a megváltozott munkaképességűekért

A tavalyi 1,8 millió forintról idén 2 088 000 forintra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás, melynek hatására várhatóan tovább nő a munkáltatók igénye a megváltozott munkaképességű (MMK) dolgozók iránt. A munkaerőpiacon azonban egyre nehezebb ilyen alkalmazottat találni. A hiányt erősíti, hogy sok munkavállaló tart attól, hogy felvállalja, vagy egyáltalán megszerezze az MMK-minősítést, pedig a Trenkwalder tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenlegi helyzetben az jelentősen meg is könnyítheti az elhelyezkedést.

2023. január 27.

87 ezer forintnál kevesebbhez jut havonta a fiatalok fele

A K&H felmérése szerint éves összevetésben 16 százalékkal nőtt a 19-29 évesek személyes jövedelme, így a múlt év utolsó negyedévében átlagosan havi 143 ezer forintot tett ki. A fiatalok ötödének nincs semmilyen jövedelme, további 20 százaléknak 100-199 ezer forint jut, 11 százalékuk pedig 300 ezer forint feletti bevételről beszélt. Árnyaltabb a kép a mediánértékeket nézve: a fiatalok fele kevesebb mint 87 ezer forintot kap, a többiek ennél magasabb jövedelemmel rendelkeznek.