Egyetemleges kárfelelősség kölcsönzésnél
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kölcsönzött munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen felel. Miközben ez jelentős garanciát jelent a kárt szenvedő munkavállalónak, a két munkáltató számára komoly kockázat forrása lehet.
A munkaerő-kölcsönzésnél a munkáltatói jogok és kötelezettségek megoszlanak a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között. Az ebből eredő esetleges munkavállalói kockázatokat a magyar munkajog jelentősen kiküszöböli azzal, hogy a kártérítési felelősség körében a kikölcsönzéssel összefüggő károkért a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő egyetemleges felelősségét írja elő. Az egyetemleges felelősség azt jelenti, hogy a károsult munkavállaló teljes kárigényét – döntése szerint –a kölcsönbeadótól vagy a kölcsönvevőtől is követelheti.
Ennek azért van jelentősége, mert így a munkavállalónem feltétlenül azzal a féllel szemben fog fellépni, aki a kár bekövetkezéséért felelős. Például, miközben a munkavédelmi szabályok betartásáért a kölcsönvevő önállóan felel, ha valamely kötelezettség elmulasztása miatt a munkavállalót kár éri (pl. a hiányzó védőfelszerelések miatt üzemi balesetet szenved), az ebből eredő követelését a kölcsönbeadóval szemben is érvényesítheti. Ám az is lehetséges, hogy az előzetes orvosi vizsgálatot magára vállaló kölcsönbeadó kölcsönöz ki olyan munkavállalót a kölcsönvevőnek, akinek a felületes vizsgálat során nem veszik észre a magas vérnyomás betegségét. Emiatt lesz aztán baleset a kölcsönvevőnél, akivel szemben a munkavállaló kárigényt érvényesít. Minderre tekintettel a két félnek érdemes előre rendelkeznie a munkaerő-kölcsönzési szerződésben arról, hogy ilyen esetekben hogyan kezelik az egymással szembeni felelősséget, illetve hogyan számolnak el egymás között. A felek megállapodása azonban szigorúan csak az egymás közötti viszonyukra vonatkozhat, ám a munkavállalóval szembeni egyetemleges felelősséget nem lehet lerontani, vagy kizárni.
A munkavállaló nyilván aszerint választja ki, hogy melyik féllel szemben lép fel, hogy melyiküktől várható inkább a teljesítés, azaz melyik fél lesz képes inkább helyt állni a követelésért. A választásnál azt is érdemes figyelembe venni, hogy a kölcsönbeadó jogszabályban kötelezett egy kétmillió forint értékű vagyoni letétet elhelyezni, amely kifejezetten a munkavállalói kárigények fedezésére szolgál. Ez akkor is felhasználható, ha a kár a munkavégzés során következett be, és a kölcsönbeadóval szemben az egyetemleges kötelezettség alapján lép fel a munkavállaló.
A munkavállalónak a kikölcsönzés során okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért tehát a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó egyetemlegesen, a munkáltatói kárfelelősség szabályai szerint felelnek.A felelősség megosztása mellett máskülönben nincs eltérés a munkáltatói kártérítési felelősség általános szabályaitól: a felelősség alapja, mértéke, a kimentési lehetőségek stb. megegyeznek a hagyományos munkaviszonyra irányadó rendelkezésekkel.Így a kölcsönzött munkavállaló a teljes kár megtérítését követelheti bármely féltől, akik a munkaviszonnyal összefüggésben bekövetkezett kárért vétkességükre tekintet nélkül, teljes mértékben felelnek.
Figyelmet érdemel, hogy a Kúria a kirendeléssel összefüggésben kimondta, hogy a kirendelő vagy a foglalkoztató munkáltató csak akkor mentesülhet a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsodást előidéző ok nemcsak a saját, hanem a másik munkáltató működési (ellenőrzési) körén is kívül esett, és az annak részéről sem volt objektíve elhárítható. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a munkáltatói jogokat az a munkáltató gyakorolta, amelyikhez a munkavállalót kirendelték, és a kirendelő munkáltató tevékenysége a munkavállaló munkavégzésével nincs összefüggésben (MK 123). A két jogintézmény hasonlósága miatt ezt az állásfoglalást a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő vonatkozásában is irányadónak tekinthetjük.
Ha a kár bekövetkezése a munkaviszonnyal áll okozati összefüggésben, de nem a kikölcsönzés során, vagy azzal összefüggésben éri a munkavállalót (pl. a munkáltató nem adja ki a szükséges igazolásokat), úgy a felelősség a kölcsönbeadót terheli, a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó általános szabályok szerint.
Ezek a szabályok összességében igen szigorúan határozzák meg a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő felelősségét. A felelősség alapja ugyanis objektív, ráadásul a bírói gyakorlat alapján az egyik kimentési eset (ellenőrzési körön kívül eső ok) csak akkor alkalmazható, ha mindkét féllel szemben fennáll. Ezt egészíti ki a kikölcsönzéssel összefüggésben bekövetkező károk esetén az egyetemleges felelősség, illetve a kölcsönbeadó által biztosítandó és a kárigények kielégítésére felhasználható kétmillió forintos vagyoni letét.
