Milyen gyakorlati haszna van az új panasztörvénynek?
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az év első három hónapjában 3000 munkabalesetet regisztráltak, 7 volt halálos kimenetelű, míg tavaly ugyanekkor 3340 munkabaleset történt, amelyek közül 22 volt halálos – mondta Bakos József, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) főigazgató-helyettese a Közös értékünk: a biztonságos munkahely című konferencián.
Beszélt arról is, hogy idén már kiadták a munkavédelmi ellenőrzési irányelveket, így a hatóság kiemelt célja 2012-ben a tájékoztató és felvilágosító tevékenység erősítése. A hatóságnak célja a szabálytalanságok feltárása, és „az egységes, fokozatos és arányos” szankcionálás is. Vizsgálataikat a zajjal, rezgéssel járó, veszélyes anyagokkal folyó tevékenységek ellenőrzésére összpontosítják, és kiemelten ellenőrzik a veszélyes foglalkoztatási ágazatokat, így az építőipart és a mezőgazdaságot.
Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egyre kevesebb pénzügyi forrás jut a gazdaságban a munkavédelemre, miközben a munkavállalók – állásuk megtartása érdekében – olyan tevékenységeket is „bevállalnak”, amelyeket korábban nem – mondta Bakos József.
Az NMH honlapján közzétett adatok szerint tavaly 14 százalékkal, 17 295-re csökkent a munkabalesetek száma 2010-hez képest. A halálos munkabalesetek száma 80 volt 2011-ben, ami 16 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál.
(Forrás: MTI)
A Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelve, amihez kapcsolódva elméleti szempontokból vizsgálják szakértők a panasztörvény várható következményeit. A Grant Thornton podcastja:
A munkáltató jogos gazdasági érdekeinek, valamint üzleti titkainak védelme szoros kapcsolatban állnak egymással. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartási kötelezettségét, akkor a munkáltató jogos gazdasági érdekeit is sérti. A jogos gazdasági érdeket sértő és veszélyeztető magatartások köre azonban szélesebb, mint az üzleti titok megsértése.
2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!