Egyre nagyobb szerepet kaphatnak a megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hozzáadott értéket teremt és üzleti szempontból is előremutató, ha egy vállalat stratégiai szintre emeli a megváltozott munkaképességű (MMK) munkavállalók integrációját a szervezetbe – ez volt az egyik tanulsága a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A megváltozott munkaképességű munkavállalók hatékony foglalkoztatása című konferenciájának. A kormányzat, a szakma és nagyvállalatok részvételével tartott eseményen az is kiderült, hogy a gazdasági szereplők nyitottságnak és a kormányzati ösztönzőknek köszönhetően 2010-hez képest 140%-kal több MMK munkavállaló talál munkát, miközben még akár 64-65 ezer ilyen típusú munkahely lehet a cégeknél.

Nagy mértékben fejlődött az MMK munkavállalók foglalkoztatása az elmúlt évtizedben a gazdasági szereplők nyitottságának és a kormányzati ösztönzők együttes hatásának köszönhetően. A BKIK konferenciáján a Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által közölt adatok szerint míg az összes munkavállalók száma 27%-kal, 3,7 millióról 4,7 millióra nőtt 10 év alatt, ma már a megváltozott munkaképességűek 44%-a talál munkát, ami 140%-kal több mint a 2010-ben mért csekély, mindössze 18%-os arány. Az Európai Unió vonatkozó stratégiájával összhangban itthon alapvető változásokon ment át a minősítési rendszer is: mára a képességekre és a hozzáadott értékre, az optimális, üzleti megtérüléssel is járó foglalkoztatásra, valamint a segélyek helyett a megfelelő színvonalú munkahely biztosítására került a hangsúly.

A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár által közölt becslések szerint ráadásul a minden huszadik munkavállaló után fizetendő 1,8 millió forintos rehabilitációs hozzájárulásokból a költségvetésben idén elkülönített mintegy 116 milliárd forintnyi összegből az látszik, hogy akár 64-65 ezer, MMK munkavállalók által betölthető munkahely lehet még a cégeknél.

A BKIK idén áprilisban indította el a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációs foglalkoztatására irányuló speciális tanácsadási szolgáltatását budapesti vállalkozások számára. Eddig több mint 50 cég, főként 2000 fő feletti nagyvállalat érdeklődött, közülük 21 munkáltatónak nyújtottak részletes rehabilitációs tanácsadást. A tanácsadáson túl rendszeresen szerveznek olyan eseményeket, ahol lehetőség nyílik a szakmai tapasztalatcserére és a legjobb gyakorlatok bemutatására.

„A BKIK mai konferenciájával még szélesebb körben kívánjuk a vállalkozások figyelmét ráirányítani az MMK-s munkavállalók alkalmazásának lehetőségére és megismertetni velük, hogy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása – a társadalmi felelősségvállalás mellett – a cégek, vállalkozások számára milyen szakmai, pénzügyi és szociális előnyöket hordozhat magában. Fel kívánjuk hívni a figyelmüket arra is, hogy munkaerőigényükre ezen rétegből is találhatnak maguknak lojális, terhelhető munkatársakat” – mondta el Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Az eseményen a BKIK önkéntes tagjai közül több, számos MMK munkavállalót foglalkoztató nagyvállalat is megosztotta legjobb gyakorlatait. A Szerencsejáték Zrt. képviselője szerint a foglalkoztatási formának nagy szerepe van az érzékenyítésben, így társadalmi szempontból is értékes. A cég alkalmazottai számára szakemberek segítségével szemléletformáló programot működtetnek, az MMK kollégák részére pedig az akadálymentesítés mellett képzéseket, teljesítménymérést, elégedettségmérést és hosszú távú foglalkoztatást biztosítanak. Az Auchan Magyarország Kft.-nél is kiemelten fontosnak és az értékteremtő munka alappillérének tartják ezt a foglalkoztatási formát a társadalmi felelősségvállalás, szolidaritás és összefogás értékei mentén.

Forrás: BKIK sajtóközlemény


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.