Egyre több magyar munkavállaló próbál szerencsét külföldön

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az utóbbi években fokozódó tendencia, hogy egyre több magyar állampolgár hagyja el hazáját, hogy külföldön találjon munkát és boldogulást. Ez a jelenség főként a hazai gazdasági instabilitás és az ezzel járó infláció eredménye.

Az Európai Unió belső piaca lehetővé teszi a szabad munkaerőáramlást, aminek következtében egyre többen választják a külföldi munkavállalást hosszú távon. Az elvándorlás Magyarországon sem újkeletű: több évtizedes jelenség. Bár az elmúlt években a hazai bérek nőttek, még mindig magas az infláció és a megélhetési költségek is emelkednek, amikkel nehéz lépést tartani. Egyre többen érzik úgy, hogy a külföldi munkavállalás a megfelelő választás számukra. A legnépszerűbb szektorok az egészségügy, a mérnöki területek, az IT, a vendéglátás és az építőipar. Európa-szerte komoly verseny folyik a jó munkaerőért, ezért különböző intézkedésekkel és kedvezményekkel harcolnak egymással a munkáltatók, valamint az egyes országok is. Németország például adókedvezményeket és kedvezményes közlekedési lehetőségeket kínál a külföldi dolgozóknak, így vonzó célponttá vált számos magyar számára.

„Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Hollandia és Svédország tartoznak a legkedveltebb célországok közé a magyar munkavállalók körében. Jelenleg közel 400.000 magyar él a három legnépszerűbb célországban, és ebből 300.000-en aktív munkavállalók. Hazánkban a foglalkoztatottság száma 4,7 millió körül mozog, azaz a foglalkoztatottak mindösszesen 6% dolgozik külföldön, de tény, hogy egyre többen keresnek munkát külföldön” – árulta el Katkics Attila, üzleti tanácsadó, HR szakember. Hozzátette, az is ezt igazolja, hogy a külföldről érkező hazautalások értéke már az évi 150 milliárd forintot is elérheti, míg 2010-ben ez az összeg csupán 31 milliárdra rúgott.

A külföldi munkavállalás sosem egyszerű döntés, nagyon fontos, hogy hideg fejjel szülessen meg ez a döntés. Az elvándorlás mögött számos motiváció húzódhat, mint például a személyes jövő megalapozása, karrierépítés, szakmai kör bővítése és bizonyos anyagi javak megteremtése.

„A külföldi munkavállalást csábítóbbá teszi a jobb életszínvonal és egészségügyi rendszer, a stabilabb egzisztencia is. A munkavállalók egy-egy ilyen helyzetben szép számban találkoznak új kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, és gyakran tanulnak meg új készségeket is. Azonban a helyi nyelv ismerete nélkül nehéz beilleszkedni vagy bármilyen problémát megoldani, ez az egyik alapfeltétele a kinti munkavállalásnak” – mondta a szakember.

Az elvándorlás hozhat magával olyan pozitív eredményeket, amelyek munkáltató szempontból is nagyon értékesek. A munkavállaló gyakran magabiztosabbá, motiváltabbá válik, az új kultúra és szemlélet megismerése pedig hozzájárulhat a személyiségfejlődéshez és a szélesebb világnézet kialakulásához. Vannak viszont hátrányai is, mint például a családtól és barátoktól való elszakadás, valamint a magas megélhetési költségek, amelyek szinte az összes nyugati országra jellemzőek.

Forrás: SBSCONS sajtóanyaga

---