Egyszerűsített foglalkoztatás: előnyök és hátrányok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Átmeneti, pár napos munkák esetén a magas közterhek arra csábíthatják a munkáltatókat, hogy inkább bejelentés nélkül foglalkoztassák munkavállalóikat. Ezt elkerülendő alkotta meg a jogalkotó az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait.

Az egyszerűsített foglalkoztatás egyszerre kedvező lehet a munkáltatók és a munkavállalók számára is, azonban e foglalkoztatási forma veszélyeket is rejthet magában. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt (továbbiakban: Efotv.) lehetőséget teremt a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóikat egyszerűbben bejelentsék, valamint, hogy utánuk alacsonyabb közterheket fizessenek, szintén egyszerűbb módon. Sőt, amennyiben a munkavállaló bére nem haladja meg az ún. mentesített keretösszeget, személyi jövedelemadót sem kell fizetni. A mentesített keretösszeg mértéke a minimálbér vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének 130%-a. Amennyiben ezt a mértéket meghaladja a foglalkoztatott személy bére, úgy a meghaladó mértékre már személyi jövedelemadót kell fizetni. Emellett a munkaszerződést sem kell írásba foglalni, de az Efotv. tartalmaz egy minta-munkaszerződést is.

Jelenleg két formában valósulhat meg egyszerűsített foglalkoztatás. Egyrészt beszélhetünk az általában csupán párnapos, főként az év egy meghatározott eseményéhez vagy egy rövidebb munka megvalósításához kötődő alkalmi munkavégzésről. Másrészt a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka is az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik.

Az Efotv. korlátozza az egy naptári évben vállalható egyszerűsített foglalkoztatásban végzett munkanapok számát. Ennek maximális időtartama mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunka esetén legfeljebb 120 nap, míg alkalmi munka esetén legfeljebb 90 nap lehet évente. Ennek a törvényi szabályozásnak azonban természetesen megvan az oka, hiszen így elkerülhető az, hogy a munkáltató visszaéljen azzal, hogy egész évben kevesebb közterhet fizet az államnak.

Egyszerűsített foglalkoztatás előnyei a munkavállalók számára

Előfordul, hogy egy adott személy idénymunkát szeretne vállalni néhány napra vagy statiszta szeretne lenni néhány napig, és akár már „holnaptól” szeretne kezdeni. A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatással a munkaviszony létesítésekor a munkáltatóval történő hosszas egyeztetéseket elkerülheti ezzel a foglalkoztatási formával, és gyorsabban kerülhet foglalkoztatotti pozícióba. Emellett, ha a munkáltató egy bizonyos összeggel „kalkulál”, amit kifizetne például az idénymunkások után, akár nagyobb nettó bérre is számíthat a munkavállaló. A munkáltatót ugyanis nem terheli a szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás megfizetése, a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség, a munkavállalót pedig nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség. Ezért ha adott esetben a munkáltató egy fix keretet szán egy munkavállaló foglalkoztatására, a munkáltatót terhelő mindössze napi 500 vagy 1000 forint (statiszták esetén 3000 forint) mellett nagyobb nettó bért kaphat a munkavállaló.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 203. § alapján több az Mt.-ben található szakasz nem alkalmazandó az egyszerűsített foglalkoztatás esetén, amelyek részben előnnyel, részben pedig hátránnyal járnak a munkavállalók számára. Előny például az lehet a munkavállaló számára, hogy vétkes kötelezettségszegése miatt nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény vele szemben.

Egyszerűsített foglalkoztatás hátrányai a munkavállaló számára

Az Mt. 203. §-ban meghatározott kivételek azonban főleg a munkavállalók számára hátrányosak, amelyek közül a legfontosabbakat tekintjük át. A munkavállalónak nem jár például betegszabadság, szülési szabadság vagy fizetés nélküli szabadság. Bizonyos munkaidő-beosztásra vonatkozó eltérő szabályok vonatkoznak az egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott személyekre. Ilyen eltérő szabály például az, hogy nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének, így akár egy nappal előre is lehet közölni a munkavállalóval azt, hogy másnap mennyi időt kell munkát végeznie. A munkaviszony megszűnése esetén pedig a munkáltató nem köteles sem a munkavállaló munkájáról értékelést adnia, sem pedig a munkaviszonya végén az előírt igazolásokat kiadni, így a munkavállaló később nem fogja tudni a korábbi munkájáról való értékelést felhasználni a későbbi munkaviszonyai létesítései előtt.

Fontos arra is figyelni annak, aki alkalmi munkát szeretne vállalni, hogy nem minden ellátás jár számára. Jogosultak baleseti egészségügyi szolgáltatásra, álláskeresési ellátásra és nyugellátásra, ám nem minősülnek biztosítottnak. Így például, nem kapnak táppénzt, valamint a gyermekeik után járó csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjat sem.

Az Efotv. emellett megengedi azt is a munkáltatónak, hogy a kötelező legkisebb munkabér alatt (annak 85%-át meghatározva alapbérként) vagy garantált bérminimum alatt (annak 87%-át meghatározva alapbérként) fizessen bért a munkavállaló számára.

Összegezve tehát, az egyszerűsített foglalkoztatásnak megvannak mind a maga előnyei és hátrányai is, azonban e forma hasznos lehet a feketefoglalkoztatás visszaszorítása és a munkavállalói álláskeresés megkönnyítése érdekében.