Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás előnyei

Lakatos Zsuzsa
Szerző: Lakatos Zsuzsa
Dátum: 2019. január 31.
Címkék: ,
Rovat:
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, közismertebb nevén az ekhoval kapcsolatos tudnivalókat foglaltuk össze cikkünkben.

  1. Ki választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást?

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban: Ekho-törvény) hatálya azokra a magánszemélyekre terjed ki, akik az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) szerinti adózást választják akkor, ha a foglalkozások besorolására vonatkozó (FEOR) számokkal jelölt következő foglalkozások keretében végzett tevékenységükkel szereznek adóköteles bevételt:

  • Akusztikus mérnök
  • Audiotechnikai mérnök
  • Hangmérnök
  • Televíziós műszaki adásrendező
  • Grafikus és multimédia-tervező
  • Filmszöveg fordító
  • Lírai művek fordítója
  • Műfordító
  • Prózai és drámai művek fordítója
  • Producer (kulturális)
  • Produkciós menedzser (szórakoztatóipar)
  • Könyv- és lapkiadó szerkesztője
  • Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő
  • Művészeti tanácsadó
  • Zenei konzulens, tanácsadó
  • Író (újságíró nélkül)
  • Képzőművész
  • Iparművész, gyártmány- és ruhatervező
  • Zeneszerző, zenész, énekes
  • Rendező, operatőr
  • Színész, bábművész
  • Táncművész, koreográfus
  • Cirkuszi és hasonló előadóművész
  • Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó)
  • Koncert-fénytechnikus
  • Koncert-színpadtechnikus
  • Filmstúdió technikus
  • Hangmester
  • Hangrestaurációs technikus
  • Hangstúdió-technikus
  • Hangtechnikus
  • Képtechnikus
  • Rögzítéstechnikai technikus
  • Stúdiótechnikus
  • Videótechnikus
  • Zenei technikus
  • Segédszínész, statiszta
  • Segédrendező
  • Díszletező, díszítő
  • Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású
  • Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású
  • Színházi fodrász
  • Színházi parókakészítő
  • Maszkmester
  • Sminkes
  • Sminkmester
  • Színházi kikészítő
  • Jelmez- és alkalmiruha-készítő
  • Színházi varró
  • Színházi fejdíszkészítő
  • Színházi cipész

A FEOR számok a NAV honlapján megtalálható 07. számú információs füzetben tekinthetőek meg.

Egyébként elnevezésétől függetlenül is az ekho választására jogosít az a tevékenység, amely a FEOR-08 osztályozási szempontjai szerint tartalma alapján megfelel a felsorolásban szereplő foglalkozásoknak, munkaköröknek. Megjegyzendő, hogy a felsorolt foglalkozásúnak minősülő magánszemély – munkakörének elnevezésétől függetlenül – akkor választhatja az ekhot, ha tevékenysége alapján a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt.

Az előzőekben felsorolt foglalkozásúnak minősülnek, tehát ekhoval teljesítheti a közterhek megfizetését

– a szakképzett edző, sportszervező, -irányító (FEOR-08 2717), feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

– a hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint a sportról szóló törvény 1 11/A. §-ában meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy a sportról szóló törvény 19. § (3) bekezdése szerinti sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, és a sportszövetség szabályzata szerint sportszakembernek minősül, vagy a sportszövetség vagy a sportszervezet főállású munkavállalója, a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott tevékenységek esetén feltéve, hogy a sportmunkatárs, sportszakember rendelkezik a jegyzékben meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel.

  1. Melyek az ekho választásának feltételei?

A felsorolt foglalkozású magánszemélyek akkor választhatják az ekhot, ha a szükséges feltételeknek megfelelnek, melyek közül a legfontosabbak (a felsorolás nem teljes körű):

2/1. Az ekhot választani szándékozó magánszemélynek rendelkeznie kell olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizeti meg a közterheket (az EGT-államban biztosított személy a magyar személyi jövedelemadót). Ilyen jövedelem lehet akár

– munkaviszonyból származó,

– egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét,

– társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke,

– az Szja tv. 3 szerinti egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként vállalkozási, megbízási szerződés alapján kapott ellenérték.

2/2. Az ekho csak meghatározott nagyságú bevételre alkalmazható. Ha a magánszemély az adóévben legalább az éves minimálbért elérő nagyságú általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelmet szerez, akkor 60 millió forint bevételre alkalmazható az ekho. Ez alól vannak kivételek is.

Amennyiben az általános szabályok szerint adózó jövedelem az éves minimálbért nem éri el, a bevételi összeghatár az évi 60 millió (vagy adott esetben a 250 millió) forintnak olyan hányada, amilyen arányt az általános szabályok szerinti közterheket viselő jövedelem az éves minimálbérhez viszonyítva képvisel.

Ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, a bevételi összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő.

  1. Az ekho alapja, mértéke, az ekhoval megfizetett közterhek

Az ekho alapja a kizárólag a foglalkozás-listában szereplő foglalkozásoknak megfelelő tevékenység bevétele, csökkentve – ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett – az általános forgalmi adóval. A magánszemélynek az ekhoalap összegéből általános esetben 15 százalék ekhot kell fizetnie.

Amennyiben a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas (ebben az esetben nem feltétel a legalább 183 nap nyugdíjasként eltöltött idő), a fizetendő ekho mértéke 11,1 százalék.

Az általános szabálytól eltérően az EGT-államban biztosított személynek juttatott ekho alapjául szolgáló bevételt 9,5 százalék ekho terheli, amelyet a kifizetőnek kell megállapítania és levonnia.

A kifizetőt – főszabályként – az ekhoalap összege után 19,5 százalék ekho 10 terheli, és emellett ráhárul a magánszemély által fizetendő ekho levonásának, befizetésének és bevallásának kötelezettsége is. Azonban egyrészt a 19,5 százalékos mértékű ekhot nem kell megfizetni akkor, ha az ekho alapjául szolgáló bevételt EGT-államban biztosított személy részére juttatja, másrészt a kifizetőnek sem a 19,5 százalékos mértékű ekhot nem kell megfizetnie, sem a magánszemély által fizetendő ekhot nem kell levonnia és bevallania akkor, ha a magánszemély az őt vállalkozási szerződés vagy eseti megbízási szerződés alapján megillető bevétel kifizetése előtt nyilatkozik arról, hogy az ekho megállapítását, bevallását és megfizetését átvállalja a kifizetőtől.

Továbbá a kifizető nem fizet ekhot a hivatásos sportoló részére az e foglalkozása ellenértékeként juttatott bevétel után. A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után megfizetett ekho a személyi jövedelemadót, a Tbj.-ben meghatározott a biztosítottat terhelő járulékokat és a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adót váltja ki.

A kifizetőt és a magánszemélyt az ekho alapját képező bevétellel összefüggésben az ekho törvényben szabályozott kötelezettségeken túlmenően – ide nem értve a kifizető e törvényben szabályozott kötelezettségei megsértésével összefüggő, az Art. 12 szerint kiszabható mulasztási bírságot – egyéb adóval és más közteherrel összefüggő fizetési kötelezettség nem terheli.

  1. Nyilatkozat az ekho választásáról

Ha az ekho választására jogosult magánszemély foglalkozását munkaviszonyban, vagy tartós megbízási jogviszonyban folytatja, az ekho választására, illetőleg mértékére (amennyiben az 11,1 százalék) vonatkozó nyilatkozatát az adóévben bármikor megteheti.

Forrás és további információk: Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapvető szabályairól szóló 07. számú NAV tájékoztató

A cikk szerzője Lakatos Zsuzsa transzferár- és adószakértő, a Tax Revolutions Kft. ügyvezetője.


Kapcsolódó cikkek:


Kata adózás lényege – 4. rész
2019. április 18.

Kata adózás lényege – 4. rész

Mikor állhat fenn egy kisadózó vállalkozás esetében a munkaviszonnyá történő minősítés veszélye? Melyek azok a körülmények, amelyek fennállása megdönti a munkaviszony vélelmét? Cikksorozatunk aktuális részében ezeket a témákat járjuk körül.

Milliárdos költségvetési csalást leplezett le a NAV
2019. április 18.

Több száz munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céget számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A cégek a gyanú szerint milliárdos kárt okoztak a költségvetésnek azzal, hogy nem fizették a munkavállalók utáni járulékokat.

EuB: nem kell vámigazolás a termékexport adómentességéhez
2019. április 17.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében megerősítette, hogy exportértékesítés esetén az adómentességnek nem feltétele a kiviteli vámeljárás lefolytatása – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda.

Nyers borostyánt foglalt le a NAV
2019. április 17.

Több mint 63 kilónyi nyers borostyánt találtak egy belépő autóban elrejtve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei a tiszabecsi ukrán-magyar határállomáson.

85 adózónál tártak fel jelentős adóhiányt
2019. április 17.

A NAV 85 adózónál tárt fel jelentős összegű adóhiányt az első negyedévben: 52 társaságnál és 33 magánszemélynél - derül ki a hivatal honlapján közzétett, 2019. március 29-ei állapotot tükröző adatokból.