Elállhatunk a munkaszerződéstől

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az elállási jog az eddigi munkajogunk szerint tilos volt, az új Munka Törvénykönyve azonban három esetben maga biztosít elállási jogot. Az elállási jog azt jelenti, hogy a fél a megállapodást a megkötésére visszamenőleges hatállyal szünteti meg. Ilyenkor tehát úgy kell eljárni, mintha a megállapodást (szerződést) meg sem kötötték volna. Ez igen bonyolult elszámolási helyzeteket eredményezhet, ezért elállási jogot csak munkaviszonyra vonatkozó szabályban vagy a felek megállapodásában lehet biztosítani. Tekintsük át, mit kell tudni erről az új jogintézményről!

Az elállás törvényben szabályozott talán legfontosabb esete, hogy a munkaszerződés megkötése és a munkaviszony kezdetének napja közötti időszakban a munkaszerződéstől bármelyik fél elállhat. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződés megkötését követően a körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna.

Magától a munkaszerződéstől tehát csak egy bizonyos időszakban és csak szűken meghatározott okokból lehet elállni. A munkaszerződés megkötése az a nap, amikor a szerződést a felek aláírják. A munkaviszony kezdete pedig az a nap, amikor a felek jogai és kötelezettségei már élnek, az első olyan nap, amikor a munkavállalónak dolgoznia kell. Ezt a napot a felek a munkaszerződésben maguk határozhatják meg. Lehet akár a szerződéskötés napja is, vagy a szerződéskötést követő munkanap, esetleg a következő hónap első napja. Ha a munkába lépés napját a felek külön nem határozzák meg, úgy a törvény alapján ez a szerződéskötés másnapja lesz. A munkaszerződéstől elállni tehát csak ebben a köztes időszakban lehet, amikor a felek már aláírták a szerződést, de még nem kezdődött el a munkaviszony.

A munkaszerződéstől elállni akkor lehet, ha a fél körülményeiben bekövetkező változás egyrészt lényeges, másrészt a munkaviszony teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna, harmadrészt, amely a munkaszerződés megkötését követően történt. A bírói gyakorlatra vár annak kimunkálása, melyek lehetnek azok a változások, amelyek ez alapján az elállás kellő súlyú indokául szolgálhatnak. Például, a munkáltató oldalán, ha a munkaszerződés megkötését követően leég a telephely, ahol a munkavállalót foglalkoztatni kívánja, alappal hivatkozhat a munkaviszony teljesítésének lehetetlenülésére. Az is elfogadható, ha a munkáltatónak a munkaszerződés megkötését követően megszületett jogerős ítélet miatt be kell szüntetnie azt a tevékenységét, amelynek keretében a munkavállalót alkalmazni kívánta. A munkavállaló szempontjából megítélésem szerint okot adhat az elállásra, ha a munkaszerződés aláírása után egy olyan állásajánlatot kap, amely sokkal kedvezőbb számára.

Rodin-konferenciák az új Munka Törvénykönyvéről a közeljövőben: Május 16.: Az új Munka Törvénykönyve – felkészítő képzés humán partnerek, humán szakértők részére Május 23: Hogyan változik a munkaidő? Május 23: Ügyvédreggeli – a munka díjazása az új Mt alapján Május 24: Munkajogi ismeretek bérszámfejtőknek Május 31: A rendes szabadság kiadása Június 5: A 2012-es I. törvény: Az új Munka Törvénykönyve Június 14: Munkabér és kártérítési felelősség Szeptember 11-12: HR Mozaik – Munkajogi prioritások vállalatvezetői szemmel Az összes Rodin-konferenciát itt találja. A Complex Kiadó munkajogi kiadványai között itt válogathat.

Magát a munkaviszonyt elállással megszüntetni egyéb esetekben még a felek megállapodása alapján sem lehet. A munkaviszony megszüntetésének eseteit ugyanis a törvény eltérést nem engedő felsorolásban rögzíti, így a megszüntetési eseteket a felek közös megegyezéssel sem bővíthetik, vagy szűkíthetik. Az egyetlen kivétel a fent említett eset, a munkaviszony kezdete előtti elállás tehát megengedett.

Fontos szabály, hogy ellállás esetén a feleknek kötelező egymással elszámolni (pl. a megszüntetett nyilatkozat alapján adott díjazás visszajár).

Versenytilalmi megállapodás, tanulmányi szerződés

A törvény alapján bizonyos esetekben a versenytilalmi megállapodástól és a tanulmányi szerződéstől is el lehet állni. Így a munkavállaló a versenytilalmi megállapodástól elállhat, ha munkaviszonyát a munkáltató súlyosan kötelezettségszegésére alapozott, azonnali hatályú felmondással megszünteti. Például, ha a munkáltató tartósan késedelembe esik a munkabérrel, és emiatt a munkavállaló azonnali hatályú felmondással a munkaviszonyt megszünteti, a versenytilalmi megállapodástól is elállhat. Ilyenkor az elállásig kapott ellenértéket vissza kell fizetnie, de a szerződésből eredő egyéb kötelezettségei megszűnnek, így akár rögtön elhelyezkedhet a munkáltató konkurensénél. A tanulmányi szerződésnél a törvény a munkáltatónak biztosít elállási jogot, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. Ilyenkor a munkavállaló köteles visszafizetni az addig kapott támogatást, de a feleket a továbbiakban a szerződésből eredően semmilyen kötelezettség nem fogja terhelni. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le.

Kollektív szerződés, a felek megállapodása

Elállási jogot a törvényben szabályozott fenti eseteken kívül ki lehet kötni kollektív szerződésben vagy a felek megállapodása alapján is. Mindig figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy egyáltalán lehetséges-e az adott megállapodás visszamenőleges hatályú megszüntetése. Sokszor ugyanis a felet terhelő szolgáltatást nem lehet meg nem történtté tenni (pl. éppen ezért nem lehet elállni a munkaszerződéstől, ha a munkavállaló már dolgozni kezdett). Ezért az elállási jog kikötésénél mindig mérlegelni kell, hogy van-e lehetőség a felek közötti elszámolásra.

dr. Kártyás Gábor blogja a HR Portálon olvasható.

---