Élelmiszeripari járulékcsökkentést akar a NAK


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ez lenne az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett foglakoztatói járulékkedvezményt a mezőgazdaság mellett más szakágazatokra, az élelmiszeriparra is ki kellene terjeszteni, mert a vállalkozások munkabért terhelő járulékfizetési kötelezettségének csökkentése lehet az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette: a gazdasági tárcának néhány hónapja javaslatot tettek a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a főtevékenységként mezőgazdasági termelésből származó hazai alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira.  Kiemelte: a mezőgazdasági termelők mellett ugyanis az élelmiszeripari vállalkozások is szakember- és munkaerőhiánnyal küzdenek. A járulékfizetési kedvezmény segítene a munkaerő megtartásban, az elvándorlás mérséklésében, növelné az élelmiszeripar versenyképességét. 

 

A járulékkedvezmény mértékéről azt mondta: minden megoldásra nyitottak, ami forintban mérhető engedményt jelent a kamarai tagok számára. 

A NAK elnöke beszélt arról is, hogy ősztől megjelenhetnek az uniós pályázati források, amire nagy szüksége van az élelmiszeriparnak. A Vidékfejlesztési Programban és GINOP-ban együtt az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forinttal enyhülhet az ágazatra nehezedő nyomás. 

Felidézte, hogy a jelenleg elérhető támogatási formák munkahelyteremtési, és -megtartási kötelezettséget írnak elő. Ezért felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszeripar egy speciális ágazat, ahol a korszerűsítés, beruházás hatására a hatékonyság megnövekszik, viszont az élőmunka iránti igény csökken. A kamara szerint az élelmiszeripart a többi iparágtól elkülönülten kell kezelni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.