Élelmiszeripari járulékcsökkentést szorgalmaz a NAK


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint ez lenne az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra.


A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett foglakoztatói járulékkedvezményt a mezőgazdaság mellett más szakágazatokra, az élelmiszeriparra is ki kellene terjeszteni, mert a vállalkozások munkabért terhelő járulékfizetési kötelezettségének csökkentése lehet az egyik megoldás az országos munkaerőhiányra – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.

Hozzátette: a gazdasági tárcának néhány hónapja javaslatot tettek a járulékfizetési kedvezmény kiterjesztésére a főtevékenységként mezőgazdasági termelésből származó hazai alapanyagot feldolgozó élelmiszeripari vállalkozások fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállalóira.  Kiemelte: a mezőgazdasági termelők mellett ugyanis az élelmiszeripari vállalkozások is szakember- és munkaerőhiánnyal küzdenek. A járulékfizetési kedvezmény segítene a munkaerő megtartásban, az elvándorlás mérséklésében, növelné az élelmiszeripar versenyképességét. 

 

A járulékkedvezmény mértékéről azt mondta: minden megoldásra nyitottak, ami forintban mérhető engedményt jelent a kamarai tagok számára. 

A NAK elnöke beszélt arról is, hogy ősztől megjelenhetnek az uniós pályázati források, amire nagy szüksége van az élelmiszeriparnak. A Vidékfejlesztési Programban és GINOP-ban együtt az élelmiszeriparra elkülönített 300 milliárd forinttal enyhülhet az ágazatra nehezedő nyomás. 

Felidézte, hogy a jelenleg elérhető támogatási formák munkahelyteremtési, és -megtartási kötelezettséget írnak elő. Ezért felhívják a figyelmet, hogy az élelmiszeripar egy speciális ágazat, ahol a korszerűsítés, beruházás hatására a hatékonyság megnövekszik, viszont az élőmunka iránti igény csökken. A kamara szerint az élelmiszeripart a többi iparágtól elkülönülten kell kezelni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.