Elmaradhat a közfoglalkoztatottak béremelése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem döntött még a közfoglalkoztatási bér 2016. évi mértékéről a kormány – közölte a Belügyminisztérium a Magyar Nemzettel.


A Magyar Nemzet cikke emlékeztet: a korábbi években a közfoglalkoztatási bér emelését a minimálbér-emeléssel nagyjából egy időben, decemberben szokták bejelenteni, és eddig minden alkalommal volt is emelés. Most azonban kérdéses, hogy emelnek-e a közmunkások juttatásán – írja a lap.

A közfoglalkoztatottak bruttó alapbére tavaly 79 155 forint volt (a szakképzettek esetében bruttó 
101 480), ez azt jelenti, hogy aki 8 órában dolgozott, az 51 847, szakképzettként pedig 66 469 forintot vihetett haza havonta. Ez jelentősen elmarad a minimálbértől, amelynek nettó összege tavaly 68 775 forint volt, az idei emeléssel pedig nagyjából 72 ezer forintra nőtt. A különbség tehát 17 ezerről 20 ezer fölé emelkedik, amennyiben a kormány nem növeli a 180-200 ezerre bővített közmunkásréteg bérét – olvasható a lapban.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.