Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Munkavállalónk 2016.03.30.-án előzetes letartóztatásba került. Munkaviszonyát nem szüntettük meg, a szabadságok kiadása után fizetés nélküli szabadságra vettük. Jelentettük hogy szünetel a jogviszonya 2016.05.07.-óta. December 8.-án kiengedték az előzetes letartóztatásból lakhely elhagyási tilalommal. A lakhely és a munkahely ugyanabban a kerületben található. 2016.12.09-től kiírta az orvos keresőképtelen állományba. A kérdésem az lenne hogy 15 nap betegszabadság jár neki vagy arányosítani kell levonva a fizetés nélküli szabadság időtartalmát? Illetve a táppénznél (kifizetőhely vagyunk) mi lesz az irányadó időszak, táppénz mértéke?
A betegszabadság kiadása ugyanolyan módon történik, mint a szabadság kiadása: általános munkarend alkalmazása esetén a szabadságot munkanapokon kell kiadni. A betegszabadság azonban csak a nevében szabadság, és nem a szabadság szabályai vonatkoznak rá. Igénybevételéről nem a munkáltató vagy a munkavállaló dönt, a dolgozót akkor illeti meg, ha orvos igazolja a keresőképtelenségét.
Naptári évenként – amennyiben a munkaviszony egész évben fennáll – 15 munkanap betegszabadságot ad ki a munkáltató. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
A munkavállalót a betegszabadság tartamára a távolléti díj 70 százaléka illeti meg, mely az esedékesség időpontjában (december 9-én) érvényes alapbér.
A fentiek alapján a dolgozó munkaviszonyban volt, de nem biztosítási jogviszonyban, ezért is fizetnie kellett az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A fizetés nélküli szabadság végeztével a munkáltató a ‘T1041-es nyomtatványon jelenti be a dolgozót újra biztosítottként.
A betegszabadság munkaviszonyhoz kötött nem pedig biztosítási jogviszonyhoz, ezért arányosítani nem kell. A betegszabadság után táppénzre lesz jogosult a magánszemély, ha a betegsége továbbra is fennáll.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
