Elszámolás munkaidőkeretben

Szerző: dr. Kártyás Gábor
Dátum: 2018. november 13.
Címkék: , , ,
Rovat:
Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, sokszor nehezen átláthatóvá válik a havonta teljesített óraszám elszámolása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elszámolási szabályokat, felhívva a figyelmet, hogy a tényleges teljesítés elszámolásától való eltérés általában jogellenes. A munkaórák mellett pedig hasonlóan fontos figyelni a munkavállaló kereten belül beosztott heti pihenőidejére is.

A Munka Törvénykönyve szerint, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – minden hónapban a havi alapbére jár. Azaz, az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt minden hónapban az alapbérét kell kifizetni. A ténylegesen teljesített óraszám alapján csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni. Ha ekkor az állapítható meg, hogy a munkavállaló az általános munkarend szerint irányadó óraszámnál többet teljesített, akkor a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Azaz a számításnál az adott időszakra eső hétköznapok számát és a munkavállaló napi munkaidejét kell figyelembe venni.

E törvényi háttérből következően, mindig a ténylegesen teljesített órákkal kell elszámolni. Nem írható elő a munkavállaló számára „pozitív balansz”, azaz hogy az általános munkarendben teljesítendő óraszámhoz képest több órát teljesítsen. A munkavállalónak természetesen akkor is jár a havi alapbére, ha a munkaidőkeret alatt egy adott hónapban az általános munkarend szerinti óraszámnál kevesebbre volt beosztva. Szintén jogellenes az az elszámolási rendszer, amely az egyébként teljesített, a munkáltató által elismert óraszám egy bizonyos részét „levágja”, és automatikusan nem számolja el. Ha a munkavállaló egy adott hónapban igazoltan, a munkáltató által sem vitatottan többet teljesít az előírtnál, akkor azt is nyilván kell tartani, el kell számolni és ki kell fizetni. A bemutatott elszámolási szabályoktól ugyanakkor a kollektív szerződés eltérhet, így például előírható, hogy az elszámolásra csak később, például a keret zárását követő hónap végével kerül sor. Arra azonban nincs lehetőség, hogy a munkavállalót lényegében folyamatos rendkívüli munkavégzésre kötelező „pozitív balansz” előírását, vagy egy bizonyos óraszám feletti munkaidő elszámolásának elutasítását tartalmazza.

A fentiekkel ellentétben, az órabéres munkavállalók havi járandósága ingadozhat aszerint, hogy az adott hónapban hány órára volt beosztva. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás esetén ugyanis a munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számított átalány díj jár, amit a tényleges teljesítéssel a keret zárásakor kell egybevetni. Azaz, főszabály szerint az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó, óradíjas munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt minden hónapban az általános munkarend alapján kalkulált átalányt kell kifizetni. A ténylegesen teljesített óraszám alapján csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni, ahogy az a havibéreseknél is történik. Az órabéreseknél viszont ettől az átalány alapú elszámolástól lehetséges eltérő megállapodás. Azaz, ha a felek azt szeretnék, hogy az órabéres munkavállaló a munkaidőkeretben is minden hónapban a ténylegesen teljesített órák alapján kapja meg a díjazását, akkor ezt külön megállapodással rendezhetik. Ezt célszerű a munkaszerződésbe (de legalábbis írásba) foglalni. Ennek hiányában viszont a fentiek szerint kell elszámolni az órabéres munkavállaló bérét.

A teljesített munkaórák mellett a munkaidőkeretben tekintettel kell lenni a heti pihenőnapok számára is. A heti pihenőnapok (illetve a heti pihenőidő) is kiadható egyenlőtlenül, azaz a munkaidőkeret tartama alatt a munkavállaló nem fog feltétlenül minden héten két pihenőnapban részesülni. Például, a munkáltató a keret első felében heti hat nap munkavégzést rendel el, amit viszont négynapos munkahetek követnek, heti három pihenőnappal. Amennyiben a munkavállalók a munkaidőkeret első felében elmaradt pihenőnapjaikat később, még a munkaidőkeret lejárta előtt megkapják, akkor emiatt külön kifizetési kötelezettség nem keletkezik (heti pihenőidő alatt végzett rendkívüli munka miatt). Természetesen a fordított beosztás is lehetséges, azaz a munkavállaló a keret első felében kap hetente kettőnél több pihenőnapot, és a későbbi hetekben lesz arányosan több munkanapja. Ha viszont a munkavállaló nem részesül heti átlagban két pihenőnapban, akkor megállapítható, hogy a munkáltató valójában heti pihenőnapokon is foglalkoztatta őt. Ezért a hiányzó pihenőnapokra eső napi munkaidőt a keret zárásakor heti pihenőnapi túlóraként, 100%-os bérpótlékkal kell elszámolni. Például, ha az általános teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló a négyhetes munkaidőkeret tartama alatt csak hét pihenőnapot kapott, akkor a keret zárásakor nyolc órát kell 100%-os pótlékkal, rendkívüli munkaidőként elszámolni.


Kapcsolódó cikkek:


Nem sztrájkolnak a légiforgalmi irányítók
2019. április 18.

Megállapodott egymással a HungaroControl és az irányítókat képviselő CONTROL Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete, így elmarad az április 23-ától tervezett határozatlan idejű sztrájk.

Sztrájkolnak a légiforgalmi irányítók
2019. április 17.

Sztrájkolnak a légiforgalmi irányítók

Kétórás figyelmeztető sztrájkba léptek a légiforgalmi irányítók a HungaroControlnál, miután szakszervezetük és a vállalat nem tudott megállapodni a dolgozók 21 pontos követelésével kapcsolatban - közölte a HungaroControl. Ha továbbra sem jutnak közös nevezőre, akkor április 23-án határozatlan idejű sztrájkba lépnek.