Elveszhet a vasárnapi bérpótlék
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vannak, akik elveszíthetik vasárnapi bérpótlékukat a bérpótlékszámítás szabályainak tervezett megváltozása nyomán. Ha elfogadják a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításait, nem jár majd például vasárnapi bérpótlék azoknak, akik rendeltetésüknél fogva vasárnap is működő munkahelyeken dolgoznak; így járhatnak például a közműcégek dolgozói is. A változások részleteiről Dr. Kártyás Gábor a CompLex Kiadó Rodin Felnőttképzési üzletága által szervezett Bérmozaik 2013 konferencián ad elő csütörtökön.
Az új Mt-hez benyújtott törvénymódosító javaslat a távolléti díj számításának módszerén túl változtat a kötetlen munkaidő, a szabadság elszámolása, következő évre való átvitele, valamint a vasárnapi bérpótlék szabályozásán is; a módosítások negatívan is érinthetik a munkavállalókat.
A vasárnapi bérpótlék körül egy ideje vannak tisztázatlan kérdések, hiszen a jelenleg hatályos szabályok alapján nem egyértelmű, hogy milyen esetekben kötelező e plusz juttatás fizetése. Dr. Kártyás Gábor, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja szerint a helyzet tisztázása mindenképpen szükséges, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a munkavállalókra kedvezőtlenebb értelmezést követi a javaslat.
Eszerint csak és kizárólag akkor jár majd vasárnapi pótlék, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag többműszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör keretében, vagy a kereskedelmi ágazatban kerül sor. Ha más törvényi okból is dolgoztathat a munkáltató vasárnap, pótlék fizetésére nem lesz köteles mondta el a jogász. Dr. Kártyás Gábor szerint ugyancsak fontos változás lehet egy másik javaslat a távolléti díj pontosítása kapcsán, amely megszüntetné azt a rendelkezést, hogy a távolléti díjon felül a munkavállaló a távollét idejére érvényes munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlékaira is jogosult. Olvassa tovább az ado.hu oldalon >>>
Az új Mt-hez benyújtott törvénymódosító javaslat a távolléti díj számításának módszerén túl változtat a kötetlen munkaidő, a szabadság elszámolása, következő évre való átvitele, valamint a vasárnapi bérpótlék szabályozásán is; a módosítások negatívan is érinthetik a munkavállalókat.
A vasárnapi bérpótlék körül egy ideje vannak tisztázatlan kérdések, hiszen a jelenleg hatályos szabályok alapján nem egyértelmű, hogy milyen esetekben kötelező e plusz juttatás fizetése. Dr. Kártyás Gábor, a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat tagja szerint a helyzet tisztázása mindenképpen szükséges, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a munkavállalókra kedvezőtlenebb értelmezést követi a javaslat. „Eszerint csak és kizárólag akkor jár majd vasárnapi pótlék, ha a vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzésre kizárólag többműszakos tevékenység, készenléti jellegű munkakör keretében, vagy a kereskedelmi ágazatban kerül sor. Ha más törvényi okból is dolgoztathat a munkáltató vasárnap, pótlék fizetésére nem lesz köteles” – mondta el a jogász.
Dr. Kártyás Gábor szerint ugyancsak fontos változás lehet egy másik javaslat a távolléti díj pontosítása kapcsán, amely megszüntetné azt a rendelkezést, hogy a távolléti díjon felül a munkavállaló a távollét idejére érvényes munkaidő-beosztása alapján járó bérpótlékaira is jogosult.
A javaslat a szabadság órákban vagy napokban való elszámolásában és nyilvántartásában is változást hoz. Míg eddig csak az órában való elszámolás volt engedélyezett, mostantól napban is lehet számolni, a választás a munkáltató döntése, ami a naptári évben már nem módosítható. Elvileg viszont lehetséges, hogy a munkáltató egyes munkavállalóinál az egyik, míg másoknál a másik rendszert alkalmazza.
A szabadság átvitele ezidáig is korlátozott volt hazánkban, az alapszabadság és az életkori pótszabadság egyharmadát lehet jelenleg átvinni a következő évre. Mindez még 7 nappal több átvihető szabadságot jelent a javaslatban szereplő szabályozáshoz képest. Ugyanis a tervezett szöveg szerint csak az életkori pótszabadság egyharmadának következő évben való kiadásáról állapodhat meg a munkavállaló és a munkáltató, és csak a folyó évi szabadság kapcsán teheti ezt meg.
A javaslat teljesen átformálja a kötetlen munkarend eddigi rugalmas szabályait. A tervezett új szabály szerint csak akkor kötetlen a munkavállaló munkarendje, ha a munkaidőt egészét (azaz nem csak a felét) maga oszthatja be. Hozzáteszi ugyanakkor a javaslat, hogy a munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. Fejtörésre adhat okot, hogy ezek a „sajátos jellegű feladatok” a munkaidő mekkora hányadát tehetik ki. Az eredeti szabály alapján akár a munkaidő felét is? Vagy csak hetente pár órát? Ez a dilemma jelentősen növelheti a kötetlen munkarend alkalmazásának jogi kockázatát.
Ahogyan az elmúlt hetekben, a következő időszakban is változhat az Mt. módosítására vonatkozó javaslatcsomag, azonban már most érdemes felkészülni arra, hogy mivel járhat a törvénymódosítás életbe lépése. A harmadik alkalommal csütörtökön megrendezendő Bérmozaik konferencián az szja változások, járulékváltozások, tbj. alapelv és bérszámfejtés változások mellett minden fontos témát érintenek majd az előadók, ami a munkavállalók és munkáltatók számára fontos lehet.
(A Bérmozaik konferencia szervezője és az Adó Online kiadója a CompLex Kiadó.)
