Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mezőgazdasági idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmének emeléséről, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítéséről nyújtott be törvénymódosító javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, fideszes parlamenti képviselő a fokozódó munkaerőhiány enyhítése érdekében. A javaslatokat a héten tárgyalja az Országgyűlés – közölte a NAK.
A javaslat 5870 forintról 8255 forintra emelné a napi jövedelmet, amelyet majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelni kellene. Az agrárkamara azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák.
Mindezt azzal indokolták, hogy folyamatosan emelkednek az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei: míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté – ismertette a NAK.
A közlemény szerint a törvénymódosítással elkerülhető, hogy mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, és ezáltal a gazdálkodók még komolyabb munkaerőhiánnyal szembesüljenek.
Kiemelték: az illetéktörvényt módosító javaslat célja, hogy az összhangban legyen a földforgalmi törvény szabályaival, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket.
A gazdálkodóknak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetni, ha vállalta, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használja, és nem idegeníti el. Ez alól kivétel volt, ha termőföld használatát közeli hozzátartozónak engedte át. A javaslat értelmében akkor sem kellene vagyonátruházási illetéket fizetnie, ha legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére engedi át a föld használatát – írták.
(MTI)
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
