Emelnék az idénymunkások adómentes napi jövedelmét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mezőgazdasági idénymunkások egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelmének emeléséről, valamint a termőfölddel kapcsolatos illetékmentességi szabályok enyhítéséről nyújtott be törvénymódosító javaslatot Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke, fideszes parlamenti képviselő a fokozódó munkaerőhiány enyhítése érdekében. A javaslatokat a héten tárgyalja az Országgyűlés – közölte a NAK. 


A javaslat 5870 forintról 8255 forintra emelné a napi jövedelmet, amelyet majd a jövőben a minimálbér növekedésével arányosan emelni kellene. Az agrárkamara azt javasolja, hogy ezt a rendelkezést már a 2017-ben megszerzett jövedelemre is alkalmazzák. 

Mindezt azzal indokolták, hogy folyamatosan emelkednek az idényjellegű foglalkoztatás bérköltségei: míg 2014-ben a mezőgazdasági idénymunkások átlagos napi bére 5000-5500 forint körül alakult, addig mára már 8000 forint alatt szinte lehetetlen munkavállalót találni mezőgazdasági munkákra. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy a munkavállalók túllépik az adómentes keretösszeget, ezáltal utólagosan adófizetésre és személyi jövedelemadó-bevallás benyújtására válnak kötelezetté – ismertette a NAK. 

 

A közlemény szerint a törvénymódosítással elkerülhető, hogy mezőgazdasági idénymunkások foglalkoztatása csökkenjen, és ezáltal a gazdálkodók még komolyabb munkaerőhiánnyal szembesüljenek.

Kiemelték: az illetéktörvényt módosító javaslat célja, hogy az összhangban legyen a földforgalmi törvény szabályaival, és enyhítse a termőföldszerzés illetékmentességére vonatkozó szigorú feltételeket.

A gazdálkodóknak nem kellett a termőföld után vagyonátruházási illetéket fizetni, ha vállalta, hogy legalább öt évig mezőgazdasági termelésre használja, és nem idegeníti el. Ez alól kivétel volt, ha termőföld használatát közeli hozzátartozónak engedte át. A javaslat értelmében akkor sem kellene vagyonátruházási illetéket fizetnie, ha legalább 25 százalékos tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére engedi át a föld használatát – írták.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 8.

MASZSZ: csak úgy jön ki a matek, ha 2027-re 500 forint lesz az euró

Ez a matek nem jön ki, legfeljebb csak akkor, ha 2027-re 500 forint lesz az euró – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség a miniszterelnök elképzelésére, miszerint 2-3 éven belül ezer euróra nő a hazai minimálbér és 1 millió forintra az átlagbér. Így viszont már egyáltalán nem olyan biztató ez a vízió. Amennyiben a terv mégis megvalósul, a MASZSZ elvárja, hogy ennek nyertesei a kis- és középkeresetűek legyenek. A szövetség ehhez minden szakmai segítséget megadna – olvasható az Adó Online közleményben.

2024. október 8.

A munkáltatói utasítás írásba foglalása

A munkavégzés során gyakran felmerül a kérdés, hogy a munkáltató által közölt utasításokat minden esetben szükséges-e írásban rögzíteni vagy elegendő, ha azok csak szóban hangzanak el. A szóbeli utasítás sokszor kézenfekvőbb, kevesebb adminisztrációval és ráfordított idővel jár, mintha a munkáltató mindent írásban rögzítene. Azonban mind a szóbeli, mind az írásbeli utasítási formának megvannak a maga előnyei és hátrányai a munkaviszony keretein belül, így minden helyzetben megtalálható a megfelelő forma.

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.