Enyhén nőtt a munkanélküliség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A várakozásoknál enyhén nagyobb mértékben, 11,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta január-március között a december-február között mért 11,6 százalékról, míg kissé magasabb az egy évvel ezelőtti 11,7 százalékhoz képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.


A foglalkoztatottak száma minimálisan 0,5 ezer fővel nőtt az előző háromhavi átlaghoz képest, ugyanakkor 26,4ezerrel nőtt egy év alatt, ezen belül kiemelkedően, 37,5 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás a piaci szolgáltatások területén.

Végzettség szerint a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatása 47,4 ezerrel nőtt. A munkanélküliek száma 6,8 ezer fővel nőtt az előző háromhavi átlaghoz, míg 4,6 ezerrel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az aktívak száma egy év alatt 31 ezerrel bővült. Az aktívak számának növekedését a szigorúbb nyugdíjba vonulási feltételek és a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata okozhatja, így a közeljövőbben folytatódhat az aktívak számának növekedése.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Szezonális hatások, valamint a közmunkaprogramok növekedése miatt a következő hónapokban nagymértékben emelkedik a foglalkoztatás, míg lassabb mértékben csökkenhet a munkanélküliség – derül ki a Magyar Takarékszövetkezeti Bank közleményéből.

A tavaszi hónapoktól újra csökkenni fog, a nyár végére pedig 10,3 százalékig süllyedhet a munkanélküliségi ráta – vélik a bank elemzői. A fokozatosan javuló növekedési kilátások hatására az év második felétől javulhatnak a foglalkoztatási kilátások a versenyszférában is. Idén összességében a tavalyival egyező, 10,9 százalékos átlagos munkanélküliségre számítunk, ami a jövő évben kissé, 10,7 százalékra csökkenhet.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.