Erzsébet vagy Széchenyi – melyiket válasszuk?

Szerző: Ado Online
Dátum: 2014. január 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyre népszerűbb cafeteria-rendszer lényegét és legfontosabb idei változásait foglalja össze az Adó szaklap legfrissebb számának cikke.


A cafeteria, e rugalmas juttatási rendszer egyre inkább elterjedt Magyarországon is. A munkáltatók a magán- és a közszférában egyaránt alkalmazzák. A munkavállalók körében szintén népszerű, hiszen maguk választhatják ki az összegszerűen meghatározott keret terhére, hogy a felkínált juttatások közül melyiket és milyen mértékben kívánják igénybe venni.

A cafeteria-keretben ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások szerepelhetnek. A munkáltató szabadon meghatározhatja, hogy mely típusú juttatásokat ad a munkavállalók részére.

Ennek megfelelően, a juttatások között nemcsak a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások körébe tartozó termékek és szolgáltatások szerepelhetnek, hanem bármely, az Szja-tv.-ben nevesített és nem nevesített juttatások is. A juttatás akár pénz is lehet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 70. § (1a) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések lehetőséget teremtenek a munkáltatóknak, hogy kedvező adózási szabályok mellett a saját lehetőségeikhez, a cég feladataihoz, valamint a munkavállalók igényeihez igazítsák a választható juttatások körét.

A hivatkozott rendelkezések szerint:
a) „Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által
aa) valamennyi munkavállaló, vagy
ab) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy
ac) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető.”
b) „Egyes meghatározott juttatásnak minősül a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (például kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján
ba) több munkavállaló, vagy
bb) az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély – ha nyugdíjazását megelőzően a munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló –, vagy
bc) az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg.”

Munkavállaló alatt mindkét esetben a Munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is érteni kell.

Munkáltató az Szja-tv. 3. § 14. pontja szerint az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbe adójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az Szja-tv.-ben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

Bérszámfejtés 2014-ben szakmai fórum

Ízelítő a témákból:

  • Családi kedvezmény
  • Személyi jövedelemadót érintő változások
  • Táppénz naptári napi átlagkeresetének meghatározásának változásai 
  • Gyed extra
  • A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény rendszer változása

Időpont:

2014.  01. 14.    10.00 – 15.00 óráig

Előadók:

  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV
  • Farkasné Gondos Krisztina osztályvezető, OEP
  • Dr. Andrási Jánosné osztályvezető, NAV

Helyszín:
Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

További információk és jelentkezés itt

Munkáltató alatt a jogszabályi rendelkezés értelmében érthetjük a társas vállalkozást is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 23. pontja szerint „munkáltató a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy”.

Az Szja-tv. 70. § (1a) bekezdés a) és b) pontja ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termékek és szolgáltatások juttatását teszi lehetővé. Egyedüli korlátozás, hogy e rendelkezések alapján fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem szerepelhet a juttatások között.

Ha a munkáltató a rendelkezésben foglalt tiltás ellenére ilyen utalványt juttat a magánszemélyeknek, az utalvány adókötelezettségét a felek közötti jogviszonynak megfelelően kell megállapítani. Munkaviszony esetén ez a juttatás munkabérként válik adókötelessé.

Az Szja-tv. az előzőekben hivatkozott 70. § (1a) bekezdés a) és b) pontja alapján juttatásra, mint az a rendelkezésekből kitűnik, kétféle feltételrendszer szerint biztosít lehetőséget a jogalkotó.

  • Valamennyi juttatásban részesülő részére azonos feltételekkel és módon kell biztosítani a juttatást. Például a munkáltató 300 ezer forintos keret terhére biztosít juttatásokat a munkavállalók részére. Minden munkavállaló azonos keretösszeg erejéig választhat a munkáltató által felkínált termékekből és szolgáltatásokból.
  • A munkáltató belső szabályzat (így kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján biztosítja a juttatásokat. Ebben az esetben a munkáltató a szabályzatban maga határozhat meg csoportokat, és a részükre biztosított juttatásokat.

Például vezető beosztásúaknak gépkocsi-használatot, 5, 10, 15 éve a munkáltatónál dolgozó munkavállalók részére egyre növekvő összegű juttatáscsomagot, ügyfélszolgálati munkatársak részére ruházati juttatást stb. ad a munkáltató.

 

Adófizetési és -bevallási kötelezettség

Ha a választható termékek és szolgáltatások körében vannak olyanok, amelyeket az Szja-tv. adómentes juttatásként nevesít, akkor ezek után nem merül fel szja-kötelezettsége sem a munkavállalónak, sem a munkaadónak.

A cafeteria-keretben meghatározott egyes meghatározott juttatások és béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli. Az Szja-tv. 70. § (1a) bekezdésében meghatározott feltételek szerint (belső szabályzat alapján vagy valamennyi munkavállalónak) juttatott termékek és szolgáltatások (kivéve a már említett fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt) szintén egyes meghatározott juttatásként válnak adókötelessé. Ilyen például a munkaruhának nem minősülő ruházati ellátás.

Egyes meghatározott juttatásnak minősül az a juttatás is, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az 500 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló, a jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeg) meghaladó része. Az éves keretösszeg 500 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A szokásos piaci érték az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,19-szerese. Az adó mértéke 16 százalék.

Ha a juttatás utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, az Szja-tv. külön rendelkezése alapján, vagy annak hiányában is akkor minősül egyes meghatározott vagy béren kívüli juttatásnak, ha a juttatási feltételek alapján megállapítható, hogy az mely termékre, szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben használható fel. 2014-től az utalványokkal kapcsolatban új feltételt határoz meg az Szja-tv. 69. § (3) bekezdése. Eszerint az utalvány – a magánszemélyeknek ki nem osztott (nem juttatott) utalványok visszaváltása kivételével – nem váltható vissza. A béren kívüli juttatásra felhasználható utalvány esetén a juttatás körülményeinek meg kell felelniük az Szja-tv. 71. §-ában foglaltaknak.

A juttatásban részesülő személyek és a juttatás értéke is befolyásolhatja a juttatás adókötelezettségét. Például Erzsébet-utalvány esetében, ha azt munkáltató adja a munkavállalónak, akkor az béren kívüli juttatásnak minősül. Ha a munkavállaló felesége is kap a cafeteria-keretein belül, akkor az ő részére juttatott utalvány már egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Ha a munkavállaló 8 ezer forint helyett, 16 ezer forint összegben kap Erzsébet-utalványt, akkor a 8 ezer forintot meghaladó értékű utalvány egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé. Ennek szja szempontjából nincs kiemelkedő jelentősége, de az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettségét befolyásolja.
Az adót a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.

A 2014 márciusában adott juttatást a 2014. április 12-éig benyújtandó 1308. számú bevallás 0108A-01-01-es lapjának megfelelő soraiban kell bevallani, és eddig az időpontig kell az adót is megfizetni.

Amennyiben a béren kívüli juttatást a kifizető szolgáltatás formájában adja, a juttatás időpontját – magánszemély esetében a bevétel megszerzésének időpontját – az Szja-tv. 9. § (1) c) pontja alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően a bevétel megszerzésének időpontja az igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne, ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, akkor a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja. Például egy kézilabda-mérkőzésre szóló jegy formájában megszerzett juttatás esetén a jegy kézhezvételével már jogosultságot szerez a magánszemély a szolgáltatás igénybevételére, annak tényleges igénybevétele nyílván a mérkőzés időpontjában történik.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettség szorosan kapcsolódik a béren kívüli juttatásokhoz és az egyes meghatározott juttatásokhoz.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho-tv.) 3. § (4) bekezdése szerint: „A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja-tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.”

A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja-tv. 70. §) adóalapként meghatározott összege után a kifizető a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.

Az Eho-tv. 3. § (6) bekezdése alapján az Szja-tv. 70. § (4) bekezdés második mondata szerinti egyes meghatározott juttatás utáni 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás összegét az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni, azzal, hogy a fizetési kötelezettséget csökkenti az ugyanazon alap után számított, az Eho-tv. 3. § (4) bekezdés alapján megállapított 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás.

Ennek megfelelően abban az esetben, ha a munkáltató a magánszemélynek az Szja-tv. 70. § (4) bekezdésében meghatározott éves keretösszegnél – 500 000 forintnál –, vagy annak időarányos részénél magasabb összegű béren kívüli juttatást ad, akkor év közben e juttatást – ideértve a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályoknak megfelelő, de az éves keretösszeget meghaladó juttatást is – 14 százalékos mértékű eho terheli. Az éves keretösszeget meghaladó juttatás után a 14 és 27 százalékos mértékű eho közötti különbözetet az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni. Így az év közben megszűnő jogviszonyok esetén is csak egy alkalommal kell az Eho-tv. speciális rendelkezéseinek megfelelő kötelezettségnek eleget tenni.

Béren kívüli juttatások mint választható cafeteria-elemek

2014-ben is népszerű elemei lehetnek a cafeteria-szabályzatoknak azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket az Szja-tv. béren kívüli juttatásként nevesít. Béren kívüli juttatások szempontjából munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját pedig munkavállalónak kell tekinteni.

Üdülési szolgáltatás

Béren kívüli juttatás, ha a munkáltató a munkavállalónak, vagy az ő személyére tekintettel közeli hozzátartozójának a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújt üdülési szolgáltatást. Az üdülési szolgáltatás béren kívüli juttatásként adott értéke az adóévben személyenként a minimálbér összegét nem haladhatja meg.

Üdülőnek a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely minősül. A munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőnek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőt is.

Különleges szabály vonatkozik a Magyar Tudományos Akadémia tagjaira, a tudományos fokozattal rendelkező személyekre. Az MTA által fenntartott üdülőkben nyújtott szolgáltatás esetében a MTA munkáltatónak minősül.

Ha a munkáltató az üdülési szolgáltatást úgy biztosítja a munkavállalói és családtagjai részére, hogy üdülési jogot vásárol, és annak keretében szállásolja el a munkavállalókat, akkor az Szja-tv. 71. § (1) bekezdése nem alkalmazható. Az üdülési jog nem eredményez üdülőben tulajdonjogot vagy vagyonkezelői jogot, így az ilyen formában biztosított juttatás nem minősül béren kívüli juttatásnak.

Szintén béren kívüli juttatásnak minősül a szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatást, ha a juttatás értéke az adóévben személyenként a minimálbér összegét – azaz a 101 500 – forintot nem haladja meg (A 2014-ben várható minimálbér, a kézirat leadásakor az erre vonatkozó kormányrendelet még nem jelent meg).

Munkahelyi (üzemi) étkeztetés

Munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész béren kívüli juttatásnak tekintendő. A rendelkezéshez kapcsolódóan munkahelyi, üzemi étkezésnek kell tekinteni a kizárólag az adott munkáltató telephelyén működő munkahelyi (üzemi) étkezőhelyen az említett értékben és célra felhasználható – a munkáltató vagy az étkezőhelyet üzemeltető személy által kibocsátott – utalványt, elektronikus adathordozót is. A juttatás abban az esetben is megfelel az Szja-tv. rendelkezéseinek, ha a juttatást utalvány vagy elektronikus adathordozó formájában biztosítják, és ha a kérdéses étkezőhelyen a céghez érkező vendégek, vagy a munkavállalók hozzátartozói és étkeznek.

A munkáltató telephelyén működő ún. melegítő-konyha keretében biztosított meleg étkezés esetében – ha a konyhában személyzet van, aki gondoskodik a melegítésről, tálalásról –, akkor szintén megfelel a munkahelyi étkezésre vonatkozó feltételeknek. Nem tekinthetők ugyanakkor melegítő-konyháknak a sok munkáltatónál megtalálható kis teakonyhák, ahol a dolgozók a különböző szolgáltatóktól rendelt ételt mikrohullámú sütőben megmelegítik.

Az étkezési szolgáltatásnak a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen kell megvalósulnia. Az irodaházakban működő éttermek a munkáltató telephelyén működő munkahelyi étkezőhely fogalmának nem felelnek meg, ha ezek az étkezőhelyek nem az egyes munkáltatók székhelyén működnek, hanem önálló, az adott munkáltatótól független saját telephelyük van az irodaházban. Ebből következően nem minősülnek munkahelyi étkezőhelynek, ezért ilyen esetekben az előzőekben ismertetett szabály nem alkalmazható. Ha viszont az irodaházban a tulajdonos cég például a harmadik emeleten lévő irodákban működik, és ez a tulajdonos a földszinten lévő éttermet adja bérbe egy üzemeltető cégnek, akkor a tulajdonos cég munkavállalóinak esetében a munkahelyi étkeztetés a földszinti étteremben megvalósulhat, részükre a munkáltató a havi 12 500 forintos munkahelyi étkeztetést kedvezményes adózási feltételek mellett biztosíthatja.

A juttatás biztosítható szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt, és hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek.

Erzsébet-utalvány

Az Szja-tv. 3. § 87. pontja szerint Erzsébet-utalványnak minősül a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által papír alapon vagy elektronikus formában kibocsátott, fogyasztásra kész étel és melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás vásárlására felhasználható utalvány.

Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből béren kívüli juttatásnak tekintendő a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forintot meg nem haladó rész. Az Szja-tv. lehetővé teszi, hogy a juttatást a munkáltató az adóéven belül utólagosan is biztosíthatja a munkavállalóknak, azaz májusban egyszerre odaadhatja a januártól nála dolgozóknak a 40 ezer forint értékű utalványt.

Erzsébet-utalvány biztosítható szakképző iskolai tanulónak, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint – ha a juttató a volt munkáltató (vagy annak jogutódja) – a nyugdíjban részesülő magánszemélynek választása szerint a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8 ezer forint értékben.

A cafeteria-keretben választható elem lehet az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Erzsébet-utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (a továbbiakban: MNÜA) által kibocsátott,
ba) fogyasztásra kész étel vásárlására, melegkonyhás vendéglátóhelyi szolgáltatások igénybevételére,
bb) a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen adható, meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére,
bc) gyermekek neveléséhez, gondozásához szükséges termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére,
bd) szociális célból, törvényben meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére
felhasználható utalvány.

Mint látható, négyféle Erzsébet-utalvány van jelenleg forgalomban. Ebből egyet nevesít az Szja-tv., amely béren kívüli juttatásnak minősül. A többi fajta Erzsébet-utalvány a cafeteria-keretbe illeszthető az Szja-tv. 70. § (1a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően, és így egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.

Az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról szóló szabályokat a 39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet tartalmazza.

Dr. Székely Zsuzsanna az Adó szaklap 2014/1-2. számában megjelent cikkéből megismerheti még a Széchenyi Pihenő Kártya, az iskolakezdési támogatás, a helyi bérlet támogatásának, és minden más cafeteria-elem szabályozásának részleteit. Megtudhat mindent az egyes meghatározott juttatásokról és a  cafeteria-rendszerbe illeszthető adómentes juttatásokról. Az Adó szaklap 2014/1-2. száma a Wolters Kluwer webshopjában is megvásárolható.


Kapcsolódó cikkek:


Nehéz negyedév jöhet a munkaerőpiacon
2021. február 26.

A kormányzati támogatások hosszú távon nem képesek fenntartani a normál üzletmenethez igazodó foglalkoztatotti létszámot - kommentálták a januári foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat  elemzők.

Csökkent a foglalkoztatottság
2021. február 26.

Az előző hónaphoz képest 97 ezerrel, a tavaly januárihoz viszonyítva pedig 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.