Ezerszeres lehet a bérkülönbség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legnagyobb brit vállalatok vezetőinek jövedelme csaknem 50 százalékkal emelkedett az elmúlt öt évben, és egyes óriáscégek igazgatóinak éves jövedelme több ezerszer magasabb a brit alkalmazotti átlagkeresetnél – áll a legnagyobb brit szakszervezeti szövetség (TUC) elemzésében.


A szervezet éves kongresszusának kezdetére időzített jelentés szerint a TUC által elvégzett kutatások kimutatták, hogy a Londoni Értéktőzsde irányadó FTSE-100-as indexét alkotó legnagyobb tőkeértékű vállalatok vezetőinek teljes javadalmazása átlagosan 47 százalékkal nőtt 2010 és 2015 között, miközben az alkalmazotti átlagbér csak 7 százalékkal emelkedett ugyanezen idő alatt, és reálértéken még mindig jelentősen elmarad a globális pénzügyi válság előtti szinttől.

A TUC adatai szerint a FTSE-100-as cégek igazgatói jelenleg átlagosan 3,4 millió fontot (1,3 milliárd forintot) keresnek évente, 123-szor többet a brit alkalmazotti átlagbérnél. A különbség 2010-ben 89-szeres volt.

Az átlagon belül azonban vannak ennél sokkal kirívóbb különbségek. A szakszervezeti szövetség adatai szerint például Sir Martin Sorrell, a világ legnagyobb reklámcége, a WPP vezérigazgatója tavaly 70 millió fontot keresett; ez az alkalmazotti átlagjövedelem 2500-szorosa. A TUC szerint Sir Martin óránkénti jövedelme is több volt, mint amennyit egy-egy brit alkalmazott évente átlagosan hazavisz: a WPP vezére egy óra alatt több mint 38 ezer fontot keresett 2015-ben, jóllehet az éves alkalmazotti átlagbér nem éri el a 28 ezer fontot. A szakszervezeti szövetség szerint ez azt jelenti, hogy Sir Martin Sorrell nem egészen háromnegyed óra alatt keres annyit, mint egy átlagos brit vállalati alkalmazott egy év alatt. A WPP vezetőjének éves jövedelméből 4479 tanárt vagy 1920 egészségügyi szakdolgozót lehetne megfizetni – hangsúlyozza a TUC vasárnap közzétett jelentése.

 

Az elemzés a kiugróan magas jövedelmű FTSE-100-as nagyvállalati vezetők között említi Rakesh Kapoort, a Reckitt Benckiser háztartás-vegyipari és higiéniai termékeket gyártó vállalatcsoport vezetőjét is, aki tavaly 23 millió fontot keresett, és Jeremy Darroch-ot, a Sky médiacsoport igazgatóját, akinek tavalyi jövedelme megközelítette a 17 millió fontot.

Frances O’Grady, a TUC főtitkára a jelentéshez fűzött kommentárjában úgy fogalmazott: miközben brit családok milliói tapasztalják életszínvonaluk romlását, a vállalatigazgatók javadalmazása „már a sztratoszférában jár”.

O’Grady szerint Theresa May brit miniszterelnöknek e „megdöbbentő” jövedelmi adatok miatt is teljesítenie kell azt az ígéretét, hogy a vállalatok igazgatótanácsaiban kötelező jelleggel helyet kell kapniuk az alkalmazotti állomány képviselőinek.

Theresa May nemrégiben maga is „irracionálisnak és egészségtelennek” minősítette az alkalmazotti és a vállalatvezetői fizetések közötti egyre növekvő különbséget, és a kiugróan magas igazgatói jövedelmek korlátozását helyezte kilátásba, bár ennek módjáról a brit kormány egyelőre nem közölt részleteket.

(MTI)

[htmlbox Tb_Kommentár]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

12,5 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset

Szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 627 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 432 200 forint volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.