Ezért nehéz kiszámítani a cafeteria közterheit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. évi cafetreia szabályozásnak van egy hátulütője, az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni a béren kívüli jutattás keretösszegét.


Minden bizonnyal már Önök is túl vannak a 2015. évre szóló cafeteria nyilatkozatok leadásán, és az új számítási szabályok nem okoztak túlzott kellemetlenséget.

Sokan sok helyen próbálták meg megvilágítani, hogy minként is kell a gyakorlatban alkalmazni az új számítási szabályokat. Korábbi években már megtanultuk, hogy a béren kívüli juttatásoknál két dologra kell figyelni:

  • az egyedi értékhatárokra, illetve
  • az éves keretösszegre.

Azt is megtanultuk, hogy a törvényben meghatározott kereteken túl adott béren kívüli juttatások után az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó, magasabb adóterhelést kellett alkalmazni. Az éves keretösszeg 2014. december 31-ig 500 000 forint volt.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban –

Második, átdolgozott kiadás

A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze.

További információ és megrendelés >>

Az idei évtől a béren kívüli juttatások utáni adóteher kiszámításnál a nehézséget az okozza, hogy egyrészt ezt a kedvezményes adóterhelés mellett igénybe vehető éves keretösszeget 500 000 forintról levitték 200 000 forintra, másrészt a SZÉP kártyákra utaltatható összegek törvényi maximumának kihasználhatósága érdekében bevezetésre került egy új kategória: az évi 450 000 forintos rekreációs keret.

A 200 000 forintos értékhatár sokaknak húsbavágó, hiszen havi szintre lebontva, ez már nem elég a két legsikeresebb juttatásnak, az Erzsébet utalványnak és a munkába járásnak az azonos feltételek szerinti adózásához sem.

Ráadásul annak érdekében, hogy a két keret, mármint a béren kívüli juttatások éves kerete és a rekreációs keret  egymástól ténylegesen elkülöníthető legyen a béren kívüli juttatásokat is két csoportra kellett osztani: SZÉP kártya juttatásokra és azon kívüli egyéb béren kívüli juttatásokra.

Mostantól nem mindegy melyik béren kívüli juttatásból, mennyit igényel a munkavállaló. Az idei évben a cafeteria keret egyes elemeinek optimális összeállítása valós anyagi előnyt hozhat.

Természetesen minderről csak akkor beszélhetünk, ha adott cégnél a cafeteria keret bruttó összegben (a juttatások utáni közterhek is a keret terhére vannak elszámolva) és az elérhető éves cafeteria keret nettó értékben eléri vagy meghaladja a 200 000, illetve a 450 000 forintot.

Ha ezek a feltételek nem álnak fenn, akkor a módosult szabályok nem hoznak változást.

Az alábbi infografika szemléletesen mutatja be, hogy az egyes juttatás után hogyan alakul a munkáltatói adóter akkor, ha az adott juttatásra még alkalmazni lehet a béren kívüli juttatásokra vonatkozó kedvező adóterheket, illetve mennyi adót kell fizetni akkor, ha már nem alkalmazható a kedvező adószámítási szabály.

  Az új cafetreia szabályozásnak azonban van egy kellemetlen hátulütője, ami szintén a törvényben található. Az éven belül megszűnő jogviszonyok esetében a munkaviszonyban töltött napokra arányosan kell meghatározni az éves keretösszegeket. Utólag tehát mindent újra kell kalkulálni.

A gyakorlati életben ezért nehezen lehet lemodellezni a jogalkotói szándékot. Az éves nyilatkozatokat mindenki év elején teszi meg. Azonban, ha az év másként alakul, a munkáltatókra egyrészt a pótlólagos adófizetésen kívül többlet adminisztrációs teher rakódik, másrészt könnyen előfordulhat, hogy a bruttó cafeteria keretből az adott munkavállaló végül többet kapott, mint amennyire időarányosan jogosult lett volna. Végül szélsőséges esetekben a korábban adott béren kívüli juttatások adóterhe a körülmények utólagos megváltozása miatt később megnőhet.

Kisebb horderejű kiigazítással ez utóbbi eset orvosolható lenne. A többi meg a jövő zenéje. Egy év múlva ilyenkor okosabbak leszünk, és talán megtudjuk, mennyire váltak be a mostani cafeteria változásokhoz fűzött elvárások.

A bejegyzés szerzője Dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adómenedzsere. AZ RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.