Felmérik a munkavállalók sztrájkkészségét

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. február 15.
Címkék: ,
Rovat:
A követelések megfogalmazása után megkezdte a munkavállalók sztrájkkészségének felmérését a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) keretén belül megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság – jelentette be a SZEF elnöke pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

Földiák András elmondta: a januárban nyolc szakszervezet részvételével megalakított sztrájkbizottság megfogalmazta követeléseit, amelyekben a bérre és bérpótlékokra koncentráltak, mert ez a legégetőbb probléma. Pénteken pedig megkezdték annak felmérését, hogy ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor a szakszervezeti tagok közül mennyien vennének részt egy sztrájkban.

Hozzátette, a tagoknak február 28-ig kell nyilatkozniuk, de biztos abban, hogy meghatározó részük csatlakozna a sztrájkhoz. A felmérést követően pedig megkeresik a kormányt a sztrájkköveteléseikkel.

A SZEF elnöke felidézte: tavaly ősszel több intézkedés is rontotta a munkavállalók helyzetét. Példaként a cafeteria erőteljes visszaszorítását, a kormányzati intézményeknél szerintük embertelenül végrehajtott, jelentős létszámleépítést, a kormányzati igazgatásról szóló törvény módosítását, a sikertelen minimálbér-tárgyalást és a munka törvénykönyvének túlmunkára vonatkozó módosítását emelte ki. Mint mondta, mindezek és az évek óta elmaradt bérrendezés miatt alakították meg a sztrájkbizottságot.

Elmondta: követelik, hogy a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata A1 kategóriában 69 ezer forintról emelkedjen a minimálbérre, 149 ezer forintra, B1 kategóriában 77 ezerről a garantált bérminimumra, 195 ezer forintra, F1 kategóriában pedig 122 ezer forintról a diplomás bérminimumra, 253 ezer forintra.

Követelik azt is, hogy a köznevelésben is igazodjon a minimálbérhez az illetményalap számításának vetítési alapja. Követelik továbbá, hogy a közalkalmazottak illetménypótlékának számítási alapja 20 ezerről 40 ezer forintra emelkedjen, és az ágazati pótlékokat (bölcsődei, szociális ágazati, kulturális) számítsák be a jubileumi jutalomba, illetménynövelésbe.

Emellett a sztrájkbizottság támogatja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) követeléseit.

Munkajogi Mesterkurzus 2019
Munkajogi Mesterkurzus sorozatunk első állomása már közeleg. Márciusban lehetőségük van választ kapni az alábbi kérdésekre:

Hol rendelkezzünk a munkaidő beosztásáról? Mi lehet az előnye a munkaidőkertnek és mik az ÚJ szabályai? Mikor lehetséges rendkívüli munkavégzés pihenőidőben?

Ezekre a problémákra biztosan válaszol Dr. Kártyás Gábor és Dr. Takács Gábor a 3 alkalmas Munkajogi Mesterkurzus képzésen.

További információ és jelentkezés >>

Boros Péterné, a SZEF alelnöke, az MKKSZ elnöke azt mondta: szeretnének a jelenlegi követhetetlen, összekuszált bérrendszer helyett egyszerű és követhető bérfelzárkóztatást, ezért januárban sztrájkot hirdettek március 14-ére, ha addig nem sikerül megállapodni a kormányzattal a munkavállalók szociális, gazdasági és munkaügyi sérelmeinek orvosolásáról.

Mint hozzátette, megkeresésükre az Emberi Erőforrások Minisztériuma konkrét tárgyalási ajánlatot tett, és a Pénzügyminisztérium is jelezte a tárgyalás szükségességét, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség azonban egyelőre nem válaszolt. Hangsúlyozta: tárgyalással és nem sztrájkkal szeretnék rendezni a munkavállalók gondjait.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke elmondta: bérrendezést enyhítő pótlékolás helyett tisztességes béremelést követelnek. Közölte, a dolgozók anyagi megbecsültsége alacsony, miközben a mindennapokban erős fizikai-lelki megterhelésnek vannak kitéve.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke elmondta, a szakszervezet már megfogalmazta a saját követeléseit is, ilyen például a minimálbérhez kötött vetítési alap, a kötelező óraszámok csökkentése és a jelentős béremelés. Megjegyezte: évente 50-60 ezer pedagógus megy nyugdíjba és mindössze 3-4 ezren maradnak a pályán a gyakornoki vizsga letétele után.

Csóti Csaba, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt: a nemzeti kultúra őrzőivel a nemzeti kormány évek óta nem tárgyal, és amíg a versenyszféra területén a sztrájkfenyegetés sikerre vezetett, a magyar állam “a füle botját sem mozgatja”, hogy a munkavállalói bérhelyzetén javítson.

A sztrájkbizottsághoz csatlakozott még a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ), a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezete és a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség (HMTSZSZ).

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


NFSZ: csökkent az álláskeresők száma februárban
2019. március 20.

A nyilvántartott álláskeresők száma 4,9 százalékkal csökkent Magyarországon egy év alatt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) nyilvántartásában a februári zárónapon 265 500 álláskereső szerepelt, több mint 13 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

A kötetlen munkarend előnyei
2019. március 20.

A munkáltató számára nem mindig az jelenti a nagyobb előnyt, ha munkavállalói munkaidő-beosztása felett 100 százalékos kontrollt gyakorol. Egyes munkavállalók esetében a kötetlen munkaidő-beosztás szabályainak alkalmazása hatékonyabb, kiegyensúlyozottabb munkavégzést eredményez, nem mellesleg a munkáltató költségeinek és adminisztratív terheinek csökkentésére is alkalmas.

Mikor jogellenes a sztrájk?
2019. március 20.

Az utóbbi években a sztrájkok sűrűbben jelentek meg a kétezres évek elejéhez képest. Szakszervezetként és munkavállalóként azonban érdemes odafigyelni az apróbb kérdésekre is, tekintve, hogy egy jogellenes sztrájk komoly szankciókhoz vezethet.

Sztrájkkészültség a BKV-nál
2019. március 19.

Sztrájkkészültség a BKV-nál

A szakszervezetek kedden megkezdték a sztrájk előkészületeit, mert keveslik a cégvezetés 5 százalékos béremelési ajánlatát - olvasható az Egységes Közlekedési Szakszervezet közleményében.

Újabb 5 milliárd forint jut kkv-k munkahelyteremtésére
2019. március 19.

Ötmilliárd forintból ismét pályázatot hirdet a Pénzügyminisztérium a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására - jelentette be Varga Mihály. A pénzügyminiszter elmondta, a keddtől induló pályázat révén 250 vállalkozásnál mintegy 1500 új munkahely jöhet létre Magyarországon.