Fogyatékosoknak járó kedvezmények 5.

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk újabb cikkében a fogyatékossággal összefüggő adókedvezményeket tekintjük át.

Személyi kedvezményre jogosító betegségek, fogyatékosságok

A személyi kedvezményt azok vehetik igénybe, akik az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII.29.) számú Kormányrendeletben említett betegség valamelyikében szenvednek, és ez a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII.29) számú EüM rendelet alapján megállapításra került.

A Kormányrendeletben felsorolt fogyatékosságok illetve betegségek fő csoportjai:

• hallási fogyatékosság
• mentális és viselkedészavarok
• látási fogyatékosság
• mozgásszervi fogyatékosság
• pervazív fejlődési zavarok (pl. autizmus, Asperger szindróma)
• schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
• daganatos megbetegedések egyes fajtái
• mesterséges testnyílással élő személy
• súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
• emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl. Chron-betegség) – ritka betegségek bizonyos típusai (pl. Huntington-kór)
• egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl. I. típusú diabetes, szövődményekkel járó II. típusú diabetes, amelyek a nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
• veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
• hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
• krónikus légzési elégtelenségben szenvedő – veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban
• egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl. veleszületett vízfejűség, Down-szindróma, Edwards-szindróma)

A betegséggel, fogyatékossággal élők sokszor tanácstalanok, hogy betegségük, fogyatékosságuk a kedvezményre jogosító súlyos fogyatékosságnak minősül-e. A betegségük BNO kódja alapján azonban egyszerű megkeresni a saját betegségüket a Kormányrendeletben felsorolt betegségek között, így ez alapján beazonosítható, hogy az adott megbetegedés, fogyatékosság a Kormányrendelet alapján személyi kedvezményre jogosultságot adó megbetegedésnek illetve fogyatékosságnak minősül-e. Ha a szerepel a betegségkód a listában, akkor jár a kedvezmény.

Az adókedvezményre való jogosultság igazolása

A személyi kedvezmény igénybevételéhez a rokkantsági járadékról, illetve a fogyatékossági támogatásról szóló határozat, vagy a kormányrendeletben felsorolt betegségről szóló orvosi igazolás szükséges.

Aki jogosult rokkantság járadékra, vagy fogyatékossági támogatásra, illetve már részesül is valamelyikben, annak nincs tennivalója, a határozat alapján jár a személyi adókedvezmény.

Aki betegsége alapján kívánja igénybe venni a személyi kedvezményt, annak be kell szereznie a betegségéről szóló orvosi igazolást. Az igazolás beszerzésével kapcsolatos előírásokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet szabályozza. A meghatározott betegségek igazolására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult, vagy pedig az orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állítja ki.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás adattartalma:

• a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele
• az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma
• a súlyos fogyatékosság véglegességének vagy ideiglenes jellegének megállapítása
• ideiglenes igazolás kiállítása esetén az igazolás hatályának megállapítása
• az igazolás kiállításának dátuma
• az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása

Az orvosi igazolást minden évben meg kell kérni, kivéve, ha a súlyos fogyatékosság véglegessége került megállapításra. Ilyenkor az erről kiállított igazolás alapján minden évben érvényesíteni lehet a személyi adókedvezményt.

Visszamenőleges igénybevétel lehetősége

Ha a magánszemély betegsége korábban is ismert volt, akkor visszamenőleg is van mód az személyi adókedvezmény érvényesítésére. Akik a jogosultság idején nem vették igénybe a személyi kedvezményt, azok visszamenőleg is igényelhetik 5 éves évülési időn belül. Ehhez az érintett évek személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzését el kell végezni, vagyis minden évre külön-külön be kell nyújtani az önellenőrzést.

Az adókedvezmény érvényesítése

Az adókedvezményt a magánszemély döntésétől függően vagy havonta az adóelőlegből vagy év végén az adóbevallásban vehető igénybe.

A munka törvénykönyve három nyelven
Már előrendelhető az új Jogtár alatt (uj.jogtar.hu) „A munka törvénykönyve három nyelven” Jogtár-kiegészítés, mely a 2015. március 15-ével hatályos szöveget tartalmazza három nyelven, tükrös szerkezetben, kereshető és váltható nézetben. További információ és megrendelés >>

A személyi adókedvezményt érvényesíthető havonta, a munkáltatóknak, kifizetőnknek leadott nyilatkozattal is. A nyilatkozat alapján a munkáltató, kifizető havonta figyelembe veszi az adóelőleg megállapításánál, a személyi kedvezmény összegével kevesebb adóelőleg kerül levonásra a jövedelemből, vagyis ennyivel nagyobb lesz a nettó kifizetett összeg. A súlyosan fogyatékos magánszemély által igénybe vehető személyi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőleg-nyilatkozathoz az orvosi igazolást, vagy a rokkantsági járadékról, illetve fogyatékossági támogatásról szóló határozatot nem kell csatolni, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni, mivel ezeket egy esetleges ellenőrzés során kell majd bemutatni.

A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell beírni, így a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető. A fogyatékos állapot utolsó napját akkor kell szerepeltetni, ha az állapot ideiglenesen áll fenn, ekkor a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára. A nyilatkozaton a fogyatékos állapot véglegességét is lehet jelölni, és erről ugyanazon kifizetőnek elegendő egyszer nyilatkozni, nem kell minden évben nyilatkozatot adni.

A rokkantsági járadékban részesülők a járadékot megállapító határozat, a fogyatékossági támogatásban részesülők a támogatást megállapító határozat számát kell, hogy feltüntessék a nyilatkozaton. Ilyen esetekben orvosi igazolás nem szükséges.

Ha a nyilatkozatot adó állapotában olyan változás következik be, mely alapján a nyilatkozat tartalma módosul, a magánszemélynek új nyilatkozatot kell tennie vagy a már korábbiakban leadott nyilatkozatot vissza kell vonnia.

Amennyiben a magánszemély jogalap nélkül kérte az adókedvezmény érvényesítését és ennek következtében személyi jövedelemadó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként fel kell tüntetni az adóévre vonatkozó bevallásban és a személyi jövedelemadó különbözetet és a különbözeti bírságot meg kell fizetni. Nem kell megfizetni a különbözeti bírságot, ha a különbözet a 10 ezer forintot nem haladja meg.

Ha a magánszemély nem ad nyilatkozatot a munkáltatónak, kifizetőnek, akkor sem vész el a személyi kedvezmény, hanem év végén a személyi jövedelemadó bevallásban egyben, az egész évi személyi kedvezmény visszakérhető.

---