Fogyatékossággal összefüggő kedvezmények

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik azonban állapotuk miatt a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása a társadalom kötelezettsége, amit jogszabályi szinten kell biztosítani. A cikksorozat a fogyatékossággal összefüggő kedvezményeket tekinti át. Bemutatja a fogyatékossághoz kapcsolódó munkajogi kedvezményeket, az eltérő családtámogatási ellátásokat és azok igénybevételének módját, a személyi jövedelemadó kedvezményeket, és egyéb kedvezményeket, ellátásokat. A fogyatékossággal összefüggésben el kell különíteni a fogyatékos (tartósan beteg) gyermeket nevelők kedvezményeit, valamint a fogyatékos személyek kedvezményeit.  

Az első cikk a fogyatékossággal összefüggő munkajogi kedvezményeket, és azok igénybevételének módját járja körbe. A Munka Törvénykönyve azoknak a munkavállalóknak, akik fogyatékos gyermeket nevelnek, pótszabadságot biztosít.  Pótszabadság járhat akkor is, ha a munkavállalónak van valamilyen fogyatékossága. A szabályozás azonban nem ad közvetlenül részletes választ a pótszabadsággal kapcsolatban felmerült kérdésekre, különösen arra, hogy ki minősül fogyatékosnak a kedvezmény igénybevétele szempontjából. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, hogy melyik munkavállalónak jár pótszabadság beteg gyermek, illetve a munkavállaló saját jogán, ismerni kell, hogy milyen betegségek, állapotok minősülnek fogyatékosságnak.

Fogyatékos gyermekre tekintettel járó pótszabadság

A munkavállalónak járó gyermekes pótszabadság mértékét a Munka Törvénykönyve 118. § (1) bekezdése határozza meg.

A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb

• a) egy gyermeke után kettő,
• b) két gyermeke után négy,
• c) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár.

A fogyatékos gyermekre tekintettel a pótszabadság ettől pozitív irányba eltérően, emelt mértékben jár, fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő.

A pótszabadság igénybevételével összefüggésben meghatározó a gyermek fogalma. A Munka Törvénykönyve 294. § (1) bekezdés c) pontja értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket (személyt) is, aki kül- és belföldi tanulmányai folytatása vagy gyógykezelése okán átmeneti jelleggel tartózkodik a háztartáson kívül, valamint akit szociális intézményben 30 napot meg nem haladóan helyeztek el, vagy aki a szülő kérelmére átmeneti gondozásban részesül, vagy szülőjével együtt családok átmeneti otthonában tartózkodik.

A gyermekek után járó pótszabadság igénybevételére a korábbi szabályozás megváltozása miatt bármely szülő jogosult, aki a feltételeknek megfelel. (A korábbi szabályozás értelmében a szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy gyermekét egyedül nevelő szülőt illette meg a gyermekek iránti pótszabadság.)

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

A fogyatékos gyermek fogalmának meghatározása

A fogyatékosság fogalmát különböző jogszabályok eltérő tartalommal határozzák meg.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-a alapján fogyatékos személy az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja.

Azonban a pótszabadság vonatkozásában nem ezt a fogyatékosság meghatározást kell alkalmazni, hanem a Munka Törvénykönyve 294. § (1) c) pontjában meghatározott fogyatékos gyermek fogalma a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényre hivatkozik. Eszerint fogyatékos gyermek az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pontja alapján emelt összegű családi pótlékra, és egyben a fogyatékos gyermekre tekintettel pótszabadságra jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy:

• az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul,
• az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

Mely betegségek és állapotok mellett jár a fogyatékos gyermekek utáni pótszabadság?

A családok támogatásáról szóló törvény szerint más-más szabály vonatkozik a tizennyolc év alattiakra és felettiekre a jogosultság szempontjából tartósan betegre, illetve súlyosan fogyatékos személyre vonatkozóan.

A tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek esetében külön jogszabály határozza meg, hogy milyen betegsége, illetve fogyatékossága miatt szorul állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra a gyermek. A hatályos szabályozás szerint a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel azokat a betegségeket és állapotokat, amely jogosultságot ad emelt összegű családi pótlékra, és a gyermek fogyatékosságára tekintettel évenkénti két nap plusz pótszabadságra.

A rendelet melléklete részleteiben meghatározza a kedvezmények igénybevételére jogosító eseteket az alábbi adatok alapján:

• betegségcsoport megnevezése, betűjele, számjele
• betegség BNO kódja
• betegség megnevezése
• a betegség súlyosságának foka.

A mellékletben felsorolt betegségek az alábbi betegségcsoportok egyes meghatározott esetei:

• hallási fogyatékos
• értelmi fogyatékos
• látási fogyatékos
• mozgásszervi fogyatékos
• pervazív fejlődési zavarok
• mentális és viselkedés zavarok
• vér és vérképző szervek betegségei
• rosszindulatú daganatok
• súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
• emésztőrendszeri betegségek
• ritka betegségek
• endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek
• súlyos vesebetegségek
• súlyos légzőszervi betegségek
• kardiológiai betegségek
• egyéb fejlődési rendellenességgel születettek
• neurológiai kórképek
• neonatológiai kórképek
• többszörös és összetett betegségek
• bőrbetegségek

A pótszabadság elbírálásánál mit vegyen figyelembe a bérelszámoló?

A szülőket megillető pótszabadság esetében a Munka Törvénykönyve a fogyatékos gyermek elnevezést használja. De akkor jár-e a tartósan beteg gyermekekre tekintettel is az évenkénti kettő nap pótszabadság? Az évenkénti kettő nap pótszabadság nem csak a fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek, hanem a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőknek is jár, hiszen a Munka Törvénykönyve szerint az a fogyatékos gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra. A családok támogatásáról szóló törvény szerint pedig magasabb összegű családi pótlékot az után a gyermek után lehet folyósítani, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségben szenved, vagyis emelt összegű családi pótlék jár a tartósan beteg és a súlyosan fogyatékos gyermek után is.

Ezekben az esetekben a szülőnek tehát nemcsak a magasabb összegű családi pótlék jár, hanem az évenkénti két nap pótszabadság is a gyermekek után egyébként is járó pótszabadságon felül. Mivel fogyatékos az a gyermek, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, ezért a fogyatékos gyermek után járó két nap pótszabadságra való jogosultság megállapításánál a munkáltatónak nem a gyermek egészségi állapotát, hanem azt kell vizsgálnia, hogy a gyermek után folyósítanak-e magasabb összegű családi pótlékot.

A magasabb összegű családi pótlék tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, továbbá nevelőszülőnél elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint.

A fogyatékossággal élő munkavállalónak járó pótszabadság

Nemrég módosult a Munka Törvénykönyve 120.§-a, mely szerint 2013. augusztus 1-től nemcsak annak a munkavállalónak jár pótszabadság, akinek 50% feletti az egészségkárosodása, hanem annak is, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. Korábbi szabályozás szerint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján súlyos fogyatékosnak minősülő személy, illetve a vakok személyi járadékában részesülő, akinek az egészségkárosodása egyébként szintén meghaladja az 50%-os mértéket, csak akkor volt jogosult a pótszabadságra, ha a rehabilitációs szakigazgatási szervtől külön megkérte az egészségkárosodás minősítését is. A pótszabadságra való jogosultság feltételeinek megváltoztatását éppen az indokolta, hogy az érintetteknek ezt az aránytalan terhét megszüntesse.

Évenként öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak az életkor szerint járó szabadságán felül:

• a) akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
• b) aki fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
• c) aki vakok személyi járadékára jogosult.

Fogyatékossági támogatás

Fogyatékossági támogatásra jogosult a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. tv. 22.§-a alapján:

• az, a személy, aki autista, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető a vizsgálatok alapján,
• az a hallás sérült, aki a beszédet, még segédeszközök segítségével sem képes megérteni. További feltétel, hogy a halláskárosodásnak, a személy 25. életévének a betöltése előtt kell kialakulnia, illetve a halláskárosult nem képes érthetően kommunikálni, azaz a szavakat érthetően megformálni, és kiejteni,
• az a látási fogyatékos, aki vagy teljesen vak, vagy minimális látóképességgel rendelkezik, és állapota sem műtéti úton, sem segédeszközök felhasználásával nem javítható, és ezért csak halló-tapintó életmód folytatására képes,
• az, az értelmi fogyatékos, akinek az állapota 14 éves korát megelőzően súlyos betegség következtében, illetve genetikai, vagy magzati károsodás, esetleg szülési trauma miatt alakult ki, és állapota középsúlyosnak, vagy súlyosnak minősíthető,
• az, a mozgássérült, aki helyváltoztatásra, csak segédeszközökkel, illetve speciális berendezésekkel képes, és állapotában maradandó javulást nem lehet a segédeszközökkel sem elérni,
• és végül az a személy, aki kromoszóma-rendellenességben szenved, és akinek ezen állapota középsúlyosnak, illetve súlyosnak minősíthető.

A fogyatékossági támogatásra való jogosultság feltétele, hogy az igénylő 18 évnél idősebb, illetve, Magyarország területén élő magyar állampolgár, vagy olyan személy, aki hazánkban letelepedett, illetve bevándorolt, vagy hontalan. Az igénylést a Magyar Államkincstár igazgatóságainál, illetve a megyei kormányablakoknál lehet leadni, a „Kérelem fogyatékossági támogatás megállapítására” nevű nyomtatvány kitöltésével. Csatolni kell hozzá a fogyatékossággal kapcsolatos orvosi dokumentációt, a háziorvosi beutalót, és szükséges a személyi igazolvány, lakcímkártya, és TAJ szám.

Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu: díjmentes cikk és szaklap értesítő kérdés-válasz szolgáltatásunk kényelmesebb használata egyedi szaklap ajánlatok Részletes információk »

Az ellátás összege a fogyatékosság fajtájától függően eltérő. 2015-ben a fogyatékossági támogatás 20 327 Ft, ha az igénylő látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, illetve 25 018 Ft, ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy ha az igénylő látási, értelmi, vagy mozgásszervi fogyatékos, vagy autista, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik. A fogyatékossági támogatás összege 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelkedik, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.

Vakok személyi járadéka

Vakok személyi járadékára jogosult a 18. évét betöltött erősen látáscsökkent és vak személy, aki látását tartósan (legalább1 évig), illetve véglegesen elvesztette. Vakok személyi járadékát a 6/1971. (XI. 30.) Eü.M rendelet, és a 1032/1971. (VII.14.) Kormányhatározat szabályozza. 2001. július 1-től már nincs új megállapítás. A korábban megállapított vakok személyi járadékát a Magyar Államkincstár folyósítja. Mértéke 2015-ben 16 850 Ft havonta.

---