Füstbe ment terv – dohányzás a munkahelyen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

El sem tudja képzelni a munkanapját cigaretta nélkül? Vagy ki sem bírná, ha dohányfüstben kellene dolgoznia? Áttekintjük, milyen szabályok vonatkoznak a munkahelyi dohányzásra.


Mielőtt rágyújtunk munkahelyünkön, kétféle szabállyal kell tisztában lennünk. Egyrészt, nem mindegy, hogy hol dohányzunk, másrészt az sem, mikor. Az első kérdéshez a dohányzásra kijelölt hellyel kapcsolatos előírásokat kell ismernünk, a másodikhoz pedig a pihenőidőket.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerint a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. Teljes dohányzási tilalmat azonban – amely tehát a dohányzóhely kijelölését is mellőzi – csak akkor rendelhet el a munkáltató, ha a törvény alapján a munkáltatónál dohányzóhely kijelölésére alkalmas hely nincs. Ilyen eset lehet, ha a munkahelyen csak zárt légterű helyiségek vannak, ahol a törvény szerint nem lehet dohányzóhelyet kialakítani. Az is előfordulhat, hogy az adott munkáltatónál a törvény a nyílt légtérben is tiltja a dohányzást, például közoktatási vagy gyermekjóléti intézményben. Ezeket a szabályokat a munkáltató köteles tiszteletben tartani, és az ő felelőssége, hogy azokat a munkavállalói is betartsák. Ha a munkáltató a dohányzási tilalmat megszegő munkavállalója miatt kap bírságot, azt persze a munkavállalói kárfelelősség szabályai szerint megtéríttetheti munkavállalójával.

Kollektív szerződés alapján, ennek hiányában a munkavállalók egyetértésével nem dohányzó munkahellyé lehet minősíteni a munkahelyet. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni egyáltalán nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával fel kell tüntetni. A nem dohányzó munkahellyé minősítés tehát megállapodáson alapul, azaz ehhez a kollektív szerződés rendelkezésére, vagy a kollektív szerződés megkötésére jogosult szakszervezet, ennek hiányában a munkáltatónál a megállapodás megkötésekor foglalkoztatott munkavállalók legalább 50%-ának egyetértése szükséges. Ugyanakkor a „füstmentes” munkahelyeken is ki lehet jelölni dohányzóhelyet, ha azt a kollektív szerződés előírja, vagy a fentiek szerint a munkavállalók azzal egyetértenek.

A fentiek alapján tehát teljes dohányzási tilalomról csak akkor lehet szó, ha az adott munkahelyen nem lehetséges dohányzóhely kialakítása, vagy ebbe a munkavállalók (kollektív szerződésben, vagy szavazás útján) beleegyeznek. Utóbbi esetben azonban úgy is meg lehet állapodni, hogy a teljes dohányzási tilalom ellenére is kijelölnek dohányzóhelyet.

Atipikus munkajogviszonyok – Könyv és konferencia

Munkajogi kiskönyvtár sorozatunk 6. kötete közérthetően tekinti át a hagyományostól eltérő foglalkoztatási formák szabályozását. Ízelítő a tartalomból: részmunkaidő, munkaerő-kölcsönzés, távmunka, egyszerűsített foglalkoztatás.

A téma iránt érdeklődők konferencián is tájékozódhatnak az atipikus munkaviszonyok szabályairól dr. Bankó Zoltán előadásában.

Tekintse meg kedvezményes csomagajánlatunkat >>

Kérdéses még, hogy mikor szakíthatja meg a munkavégzést a munkavállaló egy cigi kedvéért. Fontos, hogy a dohányzásra tekintettel a munkavállalónak nem jár több pihenőidő. A munkáltató dohányzás céljára nem köteles több munkaközi szünetet biztosítani, mint amennyi a Munka Törvénykönyve szerint egyébként jár. Így a dohányzó munkavállalók rendelkezésére csak a munkaközi szünet áll, amelynek tartama hat órát meghaladó napi munkaidő esetén 20 perc, kilenc órát meghaladó napi munkaidő esetén pedig további 25 perc. A munkaközi szünet alatt a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási kötelezettség. Így nem tiltható meg, hogy ilyenkor – például mert nincs a munkahelyen belül dohányzóhely – a munkahelyet elhagyva, azon kívül dohányozzon.

A munkavállalók olykor előszeretettel hivatkoznak arra, hogy az ő munkakörükben munka közben is lehet dohányozni, ezért nem kell megvárniuk a cigarettázással a munkaközi szünetet. Ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, a dohányzás nagyban befolyásolja a munkára képes állapotot. Gondoljunk arra, hogy az égő cigaretta leköt egy kezet, figyelni kell a lehulló parázsra, illetve a munkavállaló biztosan megosztja figyelmét a munka és a dohánytermék élvezete között. Ezért legfeljebb akkor képzelhető el a munkaidő alatti dohányzás, ha nem tényleges munkavégzés alatt, hanem a rendelkezésre állási kötelezettség idején történik. Másrészt, még ebben az esetben is tekintettel kell lenni a nem dohányzók védelmére és a tűzvédelemre vonatkozó szabályokra. Az anyagra váró kőműves ezért hiába gondolja úgy, hogy a következő téglacsomag megérkezéséig igazán elszívhat egy cigit, ha ezt a munkavédelmi vagy a tűzvédelmi szabályok kizárják.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.