Fuvarozás: új EU-s szabályok a sofőrök kiküldetésére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió tagállamai elfogadták az uniós közúti szállítási ágazat reformját jelentő új szabályokat, amelyek a nemzetközi szállítást végző járművezetők kiküldetését, munkakörülményeit is meghatározzák – közölte az uniós tanács kedden. A jogszabályt még az Európai Parlamentnek is el kell fogadnia ahhoz, hogy hatályba léphessen.

A mobilitási csomag néven ismert reform keretében jobb szociális és munkakörülményeket kívánnak teremteni a gépjárművezetőknek, ugyanakkor az is cél, hogy megteremtsék a fuvarozók határokon átnyúló szolgáltatás-nyújtásának szabadságát. Az új szabályok hozzájárulnak továbbá a közúti közlekedésbiztonság javításához – közölték.

A reform keretében egyértelművé teszik a korábbi, félreértelmezhető rendelkezéseket, véget vetve ezzel annak a gyakorlatnak, hogy a tagállamok nem egyformán alkalmazzák az uniós előírásokat.

Az új szabályok a járművezetők kiküldetésével összefüggésben egyebek mellett meghatározzák, hogy a hivatásos gépjárművezetők miként részesülhetnek az „ugyanazon helyen elvégzett ugyanolyan munkáért ugyanolyan bért kell fizetni” elv előnyeiből.

A járművezetők maximális munkaidejére és minimális pihenőidejére vonatkozóan bizonyos rugalmasságot vezetnek be; a nemzetközi árufuvarozásban részt vevő járművezetők ezentúl több időt tölthetnek otthon, munkarendjüktől függően három- vagy négyhetente hazatérhetnek.

Az új szabályok szerint legalább 45 óra a rendszeres heti pihenőidő, amit a járművön kívül kell tölteni. Ha a járművezető ezt a pihenőidőt az otthonától távol tölti, szállását a munkáltatónak kell fizetnie. Noha a rendszeres heti pihenőidőt nem lehet parkolókban tölteni, az unió ösztönözni fogja biztonságos és védett parkolóterületek kiépítését és használatát – rögzítették.

A járművezetők kiküldetésére, a fuvarozó saját országán kívül végzett szállítási műveletekre vonatkozó rendszer változatlan marad, eszerint 7 napon belül legfeljebb 3 szállítási művelet, úgynevezett kabotázs végezhető. A szisztematikus kabotázs megelőzése érdekében a javaslat 4 napos várakozási időszakot vezet be, és csak ezt követően lehet ugyanazon ország területén belül ugyanazon járművel szállítást végezni.

A szabályok előírják, hogy a nemzetközi szállításban részt vevő teherautóknak legalább nyolchetente egyszer vissza kell térniük a vállalat operatív központjába. Ez a gyakoriság biztosítja, hogy a járművezetők második négyhetes munkaciklusuk végén a járművel együtt hazatérjenek.

Az uniós tagállamok elfogadták az áruszállítási információk digitalizációjára vonatkozó új szabályokat is. Ezek szerint például valamennyi érintett hatóságnak el kell fogadnia a hitelesített platformokon, elektronikusan rendelkezésre bocsátott információkat, ha a vállalkozások ilyen formában kívánják igazolni, hogy megfelelnek a jogszabályi követelményeknek. A vállalkozásoknak ugyanakkor továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy ezeket az információkat nyomtatott formában nyújtsák be.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

4,2 százalékos a munkanélküliség

Idén júniusban a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest lényegében nem változott, 4 millió 768 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 210 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék volt.

2024. július 24.

A magyarok a bér alapján választanak munkahelyet

A munkavállalóknak globálisan állásuk hosszú távú biztonsága a legfontosabb szempont a munkahely kiválasztásánál, Magyarországon viszont a bérezés áll az első helyen – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös nemzetközi kutatásából. A mesterséges intelligencia térnyerése jól láthatóan átrajzolja a munkavállalói attitűdöket.

2024. július 24.

Több, mint 10 százalékkal nőttek a reálkeresetek

Májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 652 000 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 448 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,8, a nettó átlagkereset 14,6, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).