Grant Thornton: Lassan növekszik a női felsővezetők száma


Miközben a nők által betöltött felsővezetői pozíciók aránya világszerte 19,4 százalékról 33,5 százalékra nőtt két évtized alatt, a fejlődés kiábrándítóan lassú – a tavalyi évhez képest mindössze 1,1 százalékos növekedést mutat.

Út az egyenlőséghez: 20 éves a Women in Business-jelentés címmel adta ki a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó vállalat 2024-es riportját. Idén 20 éve, hogy rendszeresen elkészül a felmérés, amely világszerte nyomon követi a női felsővezetők számának alakulását a középvállalatoknál.

A riport adatai a Grant Thornton International Business Report (IBR) felméréséből származnak. Az 1992-ben indított IBR ma már 28 országban évente mintegy 10 000 vállalatvezető körében végez felmérést, és betekintést nyújt a vállalatok növekedési kilátásait világszerte befolyásoló gazdasági és kereskedelmi kérdésekbe.

Lassú növekedésről árulkodik az idei felmérés

Az idei jelentés adatai alapján a felsővezetői pozíciók 33,5%-át töltik be nők világszerte, ami 2023 óta mindössze 1,1 százalékpontos növekedést jelent. A középvállalatok 19%-ának van női vezérigazgatója vagy ügyvezető igazgatója, szemben a 2023-as 28%-kal, ami egy év alatt kimondottan jelentős csökkenés.

A meglepő jelenség hátterében  nagyobb vállalatok vezérigazgatóinak válaszai alapján a közvélemény nyomása és az életvezetési akadályok álltak, mindmellett döntésüket még azzal is magyarázták, hogy úgy érezték, ezekben a szerepekben inkább a férfiakhoz hasonló viselkedést várnak el tőlük.

Amikor a Grant Thornton 20 évvel ezelőtt elkezdte a százalékos arány nyomon követését, a vezetői pozícióknak mindössze 19,4%-át töltötték be nők. A világjárvány óta a fejlődés felgyorsult, de még mindig lassú.

Ha a jelenlegi ütemben halad a nemek közti egyenlőség megvalósulása, 2053-ig várhatunk arra, hogy a nők és a férfiak azonos arányban töltsenek be vezetői pozíciókat a vállalatoknál.

Egyes területeken a kép sokkal pozitívabb

Vannak olyan részterületek is, ahol a fejlődés sokkal nagyobb lendülettel halad. A középvállalatok 46%-ának van női HR-igazgatója, 39%-ának van női pénzügyi vezetője, és 26%-ának női értékesítési igazgatója. Ez 10 év alatt mind a három területen 20-35%-os növekedést jelent.

A riport alapján egyértelmű kép rajzolódik ki. A felsővezetői körben betöltött pozíciók számának egyenlőbb nemek közötti felosztása érdekében a DEI-stratégia (Diversity, Equity, and Inclusion – Sokszínűség, Esélyegyenlőség és Elfogadás) bevezetése mellett jelentős lépéseket kellene tennie a vállalatoknak a rugalmas munkaszervezés irányába.

Visszarendeződő home office – Kinek jó ez?

Az elmúlt 12 hónapban a globális középvállalatok körében drámai visszarendeződés volt tapasztalható az irodai munkavégzés felé. 2022-ben még a vállalkozásoknak csak 36%-a dolgozott elsősorban irodai helyszínen, egy évvel később ez a szám már eléri a 47%-ot, s míg korábban a hibrid munkavégzés lehetőségét a vállalatok 53%-a kínálta fel munkavállalóinak, mára ez az arány is 45%-ra csökkent. A visszaesés hátterében a számok alapján egyértelműen a férfi vezérigazgatók állnak: azokon a munkahelyeken, ahol a munkavállalók elsősorban irodai székhelyűek, a nők aránya a felsővezetői pozíciókban a globális referenciaérték alá esik.

A rugalmas munkavégzési lehetőségek biztosítása jelentős hatással van a felsővezetésben dolgozó nők számára.

Kijelenthetjük, hogy középvezetői szinten megvalósult nálunk a női-férfi vezetők 50-50%-os paritása, azonban felsővezetői szinten az arány már eltolódik a férfi vezetők javára, így az egyenlőség felé tett erőfeszítéseinkkel kapcsolatban van még tennivalónk.

A sokszínűség az ügyfelek és a munkavállalók szempontjából is fontos. Kiemelt stratégiai célunk a rugalmas, hibrid munkavégzés lehetőségének fenntartása, így tudjuk kompenzálni női munkavállalóink, vezetőink számára is a legkülönbözőbb élethelyzetekből fakadó esetleges munkaerőpiaci hátrányokat” – tudtuk meg Vajna Zsófiától, a Grant Thornton Magyarország HR-igazgatójától.

DEI-stratégia – a Sokféleség, méltányosság és befogadás alapköve

A DEI-stratégia célja az egyenlőtlenségek csökkentése és a befogadás kultúrájának megteremtése a munkahelyeken. Az egyenlő bánásmód és lehetőségek biztosítása minden alkalmazott számára nemcsak a munkahelyi kultúra javulását eredményezi, hanem növeli a kreativitást, az innovációt és az eredményességet is.

A DEI-stratégia hosszú távú elkötelezettséget tükröz az egyenlőség, a méltányosság és a különbözőség tiszteletben tartása terén.

A Grant Thornton felmérése alapján nem csak az kulcsfontosságú, hogy legyen egy középvállalatnak mérhető DEI-stratégiája, hanem emellett az is jelentős szerepet játszik a nemek közötti egyenlőség növelésében, hogy egyrészt a DEI-stratégia elváljon a jóval szélesebb körű ESG-stratégiától (Environmental, Social, Governance), másrészt pedig a stratégia vezetői között legalább egy nő szerepeljen.

Ha egy bármilyen nemű vezérigazgató egy női vezetővel együtt vezeti a DEI-t, akkor a vezetői pozíciók 38%-át nők töltik be.

ESG- és DEI-stratégia hiányában ez az arány 28%-ra csökken.


Kapcsolódó cikkek

2014. március 24.

A német nők is sokkal kevesebbet keresnek

Németországban az egyik legnagyobb a nemek közötti bérkülönbség az Európai Unióban: a nők fizetése csaknem negyedével elmarad a férfiak fizetésétől – közölte a német statisztikai hivatal az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából.

2015. április 21.

Cyberbullying, az ellenség, amely köztünk él

A cyberbullying (magyar nevén online zaklatás) egy olyan jelenség, amely az internet robbanásszerű elterjedése folytán megállíthatatlannak tűnő problémaként merült fel pár évvel ezelőtt, és magában foglal minden virtuális térben történő bántalmazó, megalázó, lealacsonyító, piszkálódó stb. magatartást, mely főként középiskolások között elterjedt, de a teljes oktatási rendszerben fellelhető.

2023. július 19.

Generációváltás előtt a cégvezetők: Nehezebb kihívásokkal küzdenek a nők?

Több mint harminc év telt el a rendszerváltás óta és az akkori „vállalkozói boom” során keletkezett cégek alapítói szinte kivétel nélkül férfiak voltak. Ezek a cégvezetők nagyrészt most érik el a nyugdíjkorhatárt, ám a várakozások szerint hamarosan fele-fele arányban ülhetnek női cégvezetők a döntéshozói székekbe. Nőként azonban egészen más kihívásokkal, frusztrációkkal kell megküzdeniük, mint a férfi cégvezetőknek.