Gyakori kérdések a munkanap áthelyezésekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idei évben sokszor örülhetünk a munkaszüneti napok kapcsán négynapos hétvégének. Az alábbiakban áttekintjük a munkanap áthelyezések jelentette főbb munkajogi kérdéseket.


A munkanap áthelyezés lényege, hogy ha egy munkaszüneti nap keddre, vagy csütörtökre esik, akkor egy miniszteri rendelet a hétvége és a munkaszüneti nap közé eső munkanapot pihenőnappá nyilvánítja. Ezért cserébe pedig az azonos hónapra eső egyik szombat viszont munkanap lesz. Így lett például 2018-ban március 16. péntek pihenőnap, március 10. szombat viszont munkanap.

A munkaszüneti napok körüli munkarendet minden évben egy rendelet, 2018-ban a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet határozza meg. A rendelet szerinti munkarend minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra terjed ki.

Ebből az is következik, hogy a munkanap áthelyezések nem feltétlenül és nem minden munkavállalóra kötelezőek, csak az általános munkarendben foglalkoztatottakra. A Munka Törvénykönyve szerint az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkáltató heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkaidőt. Világos, hogy a csütörtökre és keddre eső munkaszüneti nap miatti munkanap áthelyezések csak annak a munkavállalónak a szempontjából bírnak jelentőséggel, aki amúgy hétvégén pihen. Aki tehát nem a hagyományos, 5+2-es munkarendben dolgozik, arra a rendelet hatálya nem is terjed ki.

[htmlbox mt_kommentar]

 

Ez egyben megadja a választ arra a kérdésre is, hogy hogyan tud az egyébként általános munkarendben foglalkoztató munkáltató eltérni a rendelet szerinti munkanap áthelyezésektől. Mivel az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje a rendeletben foglaltaktól eltérően is meghatározható, a teendő csak annyi, hogy a munkanap áthelyezéssel érintett hónapban a munkáltató ne az általános munkarendben foglalkoztasson. A munkaidő-beosztást a munkáltató határozhatja meg, és természetesen jogában áll a korábban alkalmazott beosztást módosítani is. Például, a munkáltató 2018. március hónapra egyhavi munkaidőkeretet rendel el. Az általános munkarendtől való eltérés adott esetben semmi egyébben nem fog jelentkezni, mint hogy a munkáltató egy másik szombati napot jelöljön ki munkanapnak, vagy munkaidőt osszon be március 16-ára, péntekre is. Figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a munkaidő-beosztást a munkavállalóval – főszabály szerint – legalább egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában kell közölni. Úgyszintén a helyben szokásos módon előre közölni kell a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját is.

Ha a munkanap áthelyezéssel érintett héten hat munkanap van, akkor problémát okozhat az egy hétre beosztható munkaidő mértékére vonatkozó szabályok értelmezése. Főszabály szerint ugyanis egy héten – rendkívüli munkaidővel együtt – legfeljebb 48 órát lehet dolgozni. Egy általános teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló esetén a szombati munkanappal érintett héten már a beosztás szerint is 48 óra a teljesítendő munkaidő, elvileg tehát e heteken nem lehetne rendkívüli munkaidőt elrendelni. A törvény azonban megengedi, hogy a szombaton történő munkavégzéssel érintett naptári héten a rendelet szerinti munkarendet alkalmazó munkáltatóknál a heti munkaidő legmagasabb mértékére vonatkozó szabályoktól eltekintsünk. Ezért akár mind a hat munkanapon teljesíthető a napi maximális, 12 órás munkaidő, így szabályosan (munkaidőkeret nélkül is) elrendelhető e hetekre 6×12 óra, azaz 72 óra munkaidő.

[htmlbox kjt_kommentar]

 

Kérdésként merülhet fel, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a munkaviszony a munkanap áthelyezéssel érintett két nap között szűnik meg. Például, a próbaidejét töltő munkavállaló március 10-én szombaton dolgozott, ám a rá következő hétfőn munkáltatója azonnali hatállyal felmondja a munkaviszonyát, mielőtt a március 16-i plusz pihenőnapját kiélvezte volna. Véleményem szerint ilyenkor abból kell kiindulni, hogy a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló rendelet magát az általános munkarendet módosítja. Ezért úgy kell tekinteni, hogy a munkaviszony megszűnése előtt az adott szombati napon a munkavállaló az általános munkarendben dolgozott, a szóban forgó szombati munkavégzésért ezért semmilyen külön díjazás nem illeti meg. Ugyanígy kell eljárni fordított esetben is, azaz akkor, ha a munkavállaló egy hétköznapján pihen, ám a ledolgozandó szombat előtt ér véget a munkaviszonya. Mivel ekkor is az általános munkarendet teljesítette a munkavállaló, nem lehet egy napnyi munkabért levonni a díjazásából.



Kapcsolódó cikkek

2022. július 4.

Munkavédelmi és munkaügyi kampányt indított a Technológiai és Ipari Minisztérium

Kommunikációs kampány indult a munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi és munkaügyi tudatosságának növelése érdekében, a Technológiai és Ipari Minisztérium Iparért és Munkaerőpiacért Felelős Államtitkárságon megvalósuló GINOP-5.3.7–VEKOP-17-2017-00001 „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” című kiemelt projekt keretében. A Random Trip, Wolfie és Miki357 közreműködésével zajló kampány ősz végéig fut.

2022. július 4.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése és a munkavállaló kárenyhítési kötelezettsége

Egy friss bírósági ítéletben megállapításra került, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként járó kártérítés összegének számításánál figyelembe kell venni, ha a munkáltató sikeresen bizonyítja azt, hogy a károsult munkavállaló a munkaviszonya jogellenes megszüntetését követően nem tett eleget az adott helyzetben elvárható kárenyhítési kötelezettségének. Az alábbi cikkben az ügy részleteit ismertetjük.

2022. július 1.

Kósa Lajos az atipikus foglalkoztatási formákat méltatta

Egy modern gazdaság nem nélkülözheti az olyan atipikus és rendkívül rugalmas foglalkoztatási formákat, amelyeket a szövetkezetek kínálnak – mondta az Országos Szövetkezeti Tanács újraválasztott elnökeként a fideszes politikus.