Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hány nap szabadság jár egy évre? Milyen esetekben jár pótszabadság? A legtöbb munkavállalót ez utóbbi körben a gyermekek után járó pótszabadság érinti, amelynek mértékét és igénybevételének feltételeit a Munka Törvénykönyve határozza meg.
Az Mt. hatályos szabályai szerint a munkavállalót gyermekére tekintettel két jogcímen illeti meg pótszabadság: mindkét szülőt a gyermeke életkora, illetve az apát a gyermek születésének ténye alapján.
A gyermekek életkora alapján járó pótszabadság
A munkavállalót először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben illeti meg pótszabadság, amelyik évben gyermeke tizenhatodik életévét betölti.
A pótszabadság mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után hét munkanap évente. Azaz, ha a munkavállalónak három gyermeke van, akik rendre tíz, tizenkettő és tizenhat évesek, őt tárgyévben hét munkanap, míg a következő évben – tekintettel arra, hogy legidősebb gyermeke a tizenhatodik életévét előző évben betöltötte – már csak négy munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadság mértéke gyermekenként további két munkanappal nő abban az esetben, ha a munkavállaló háztartásában fogyatékkal élő gyermeket nevel.
A pótszabadságot nem kell időarányosítani, amennyiben a munkavállaló gyermeke év közben születik meg. Így a munkavállalót, akkor is megilleti 2014. évre 2 munkanap pótszabadság, ha a gyermeke 2014. december 31-én született. Fontos tudni, hogy a pótszabadság mindkét szülőt önállóan illeti meg, azt egymás között nem kell és nem is lehet megosztaniuk.
Pótszabadságra az a munkavállaló jogosult, aki a gyereket – a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint – saját háztartásában neveli vagy gondozza. Azt a gyermeket tehát, aki
életvitelszerűen együtt él, és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyermeket nem saját háztartásában nevelő, gondozó munkavállalónak nem jár pótszabadság, még akkor sem, ha ő maga vér szerinti szülő.
A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság
2013. január 1-től megszűnt az apasági munkaidő-kedvezmény, helyét az apasági pótszabadság jogintézménye vette át. Ennek mértéke egy gyermek esetén megegyezik a korábban hatályos szabályozással, azaz az apát öt munkanap pótszabadság illeti meg, míg ikergyermekek születése esetén a pótszabadság mértéke hét munkanap. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik, illetőleg elhalálozik.
A pótszabadság legkésőbb a gyermek(ek) születését követő második hónap végéig a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Azt nem kell időarányosítani, akkor sem, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődik, vagy szűnik meg. Amennyiben a munkavállaló a pótszabadságra jogosító időtartamon belül munkahelyet változtat, az új munkáltatójánál akkor jogosult a pótszabadság igénybevételére, ha igazolja, hogy az előző munkáltatónál a pótszabadságot részben vagy egészben még nem vette igénybe. Erről az előző munkáltató a munkavállaló kérésére három munkanapon belül köteles igazolást kiadni.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt |
A munkavállalónak a pótszabadság igényléséhez be kell mutatnia a munkáltató számára a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, illetve halva született gyermek esetén a halottvizsgálati bizonyítvány eredeti példányát, és írásban nyilatkoznia arról, hogy a szülői felügyeletet gyakorló vér szerinti vagy örökbefogadó apa szülői felügyeleti jogát bíróság nem szünetelteti, nem szüntette meg. A munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie.
A pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre, amelynek részleteit a 20/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletet tartalmazza.
