Gyermekgondozást segítő ellátás II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Előző cikkünkben a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultakról és annak összegéről, valamint az ellátás melletti munkavégzés szabályairól írtunk, jelen írásunkban pedig a további fontosabb kérdéseket járjuk körbe.


A gyermekvállalás támogatásaként ismert csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj mellett lehetőség van további ellátások igénybevételére is. Ennélfogva a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben részletezett gyermekgondozási támogatások csoportján belül a gyermeket nevelő szülő, illetve a gyám a gyermek gondozására tekintettel gyermekgondozást segítő ellátásra (GYESE) és gyermeknevelési támogatásra jogosult.

Hány gyermek után vehető igénybe a gyermekgondozást segítő ellátás?

Miután a gyermek után járó ellátásokat legalább a gyermek harmadik életévének betöltéséig kapják a szülők, ennél fogva felmerülhet kérdésként, hogy ha ez idő alatt további gyermekek születnek, abban az esetben milyen lehetőség van a GYESE összegének igénylésére.

Amennyiben a szülőknek úgy születik második vagy további gyermekük, hogy a meglévő gyermek(ek)nél az ellátásokat (pl. csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) még folyósítják számukra, akkor ebben az esetben mindegyik gyermek után egyszerre jogosulttá válnak a különböző ellátásokra. Tehát például az újszülött után járó csecsemőgondozási díj, az egy éves gyermek után járó gyermekgondozási díj és a kettő év feletti gyermek esetén járó gyermekgondozást segítő ellátás is egyszerre folyósításra kerül, egyikről sem kell lemondani a másik javára. Azonban más a helyzet akkor, ha a gyermekgondozást segítő ellátásból szeretnének a szülők egyszerre több ellátást igényelni, mivel ebben az esetben maximum kettő folyósítható. Vagyis a mindenkori nyugdíj minimum kétszerese, ami jelenleg 57 000 forint. Ez a szabály alól kivételnek kell tekinteni az egyazon várandósságból született ikreket, akiket ebből a szempontból egy gyermekként kell figyelembe venni. Emellett azonban a folyósítható összeg az ikrek esetében többszöröződik, ennél fogva a GYESE azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2 gyermek esetén 200%-ával, 3 gyermek esetén 300%-ával, 4 gyermek esetén 400%-ával, 5 gyermek esetén 500%-ával, 6 gyermek esetén 600%-ával.

 

Amennyiben a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, folyósítható- e a GYESE?

A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot alap esetben nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, azonban ennek vannak további feltételei.

Ennél fogva kizárólag akkor folyósítható a GYESE ilyen esetben,

– ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult szülő közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy

– ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek fél évesnél idősebb, amennyiben szülő az igénylő, vagy három évesnél idősebb, amennyiben a nagyszülőnek folyósítják az ellátást.

Tehát a gyermeket kizárólag a fenti korlátozásokra figyelemmel lehet elhelyezni a napközbeni ellátást biztosító intézményben, egyéb esetben az ellátás folyósítása szünetel.

Lehet- e méltányosságból engedélyezni a gyermekgondozást segítő ellátást?

Amennyiben az igénylő nem felel meg a jogszabályi feltételeknek és ezáltal nem jogosult a gyermekgondozást segítő ellátásra sem, abban az esetben van egy további lehetőség a GYESE folyósítására irányuló kérelemre. A válasz tehát az, hogy van lehetőség méltányosságból engedélyezni a gyermekgondozást segítő ellátást, azonban szintén csak feltételekkel.

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos fellebbezések elbírálására jogosult hatóság vezetője méltányossági jogkörben eljárva a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot megállapíthatja abban az esetben a gyermeket nevelő személynek, ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében három hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak. Ezen túl pedig megállapíthatja, illetőleg meghosszabbíthatja a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem gondozható. A fentiekhez azonban további fontos feltétel, hogy kizárólag akkor lehet méltányosságot gyakorolni, amennyiben alap esetben nincs kizárva a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása, az alábbiak.

Eszerint méltányosságból sem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4.§ (1) i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve a törvényben meghatározott eseteket, mint például gyermekgondozási támogatás.

b) olyan gyermek után igényli a támogatást, akit ideiglenes hatállyal elhelyeztek, nevelésbe vettek, továbbá 30 napot meghaladóan szociális intézményben helyeztek el;

d) előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti.

Ezen kívül fontos, hogy a méltányossági kérelemhez csatolni kell az alábbiakat is:

– a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;

– a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász, vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.

 

Hol igényelhető a gyermekgondozást segítő ellátás?

A GYESE igénylésére vonatkozó kérelmet írásban kell előterjeszteni, amelynek benyújtására több lehetőség is van. Egyrészt a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, másrészt a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál, vagyis a kormányablakban lehet az igénylést leadni. Ezen túl azonban az igénylő munkahelyén is be lehet nyújtani a kérelmet, azonban csak abban az esetben, amennyiben társadalombiztosítási kifizetőhely működik a munkáltatónál. Egyidejűleg a kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges tények, adatok igazolását is.

Az ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv a fentiektől függően a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a külön jogszabályban meghatározott családtámogatási kifizetőhely lehet. Ehhez kapcsolódóan a folyósításról is az igényelbíráló szerv gondoskodik.

Fontos tudni, hogy az ellátás nem a döntéstől, hanem már a kérelem benyújtásának időpontjától jár, azonban csak abban az esetben, amennyiben a benyújtás időpontjában a jogosultsági feltételek fennállnak. Az ellátást a kérelem késedelmes benyújtása esetén, visszamenőleg legfeljebb két hónapra, a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától lehet megállapítani, szintén abban az esetben, amennyiben a jogosultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennállnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

A tavalyi év végéhez képest jobban aggódnak a munkahelyükért a magyar munkavállalók

Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.

2024. április 30.

A kollektív szerződést az a szakszervezet is felmondhatja, amelyik részt sem vett a megkötésében?

Korábban írtunk már az Alkotmánybíróság egy határozatáról, amelynek nyomán megváltozott a munka törvénykönyvének a kollektív szerződés módosítását érintő rendelkezése. A változás értelmében a kollektív szerződés módosításakor aláíró félként járhat el az a szakszervezet is, amelyik egy már meglévő kollektív szerződés hatálya alatt teljesíti a kollektív szerződés megkötésére való jogosultsághoz szükséges feltételt. Kérdésként merül fel ugyanakkor, hogy az ilyen szakszervezet vajon a kollektív szerződés felmondásának jogát is megkapja-e.

2024. április 26.

Nőtt a munkanélküliség

A foglalkoztatottak száma 4 millió 746 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt márciusban. 2024 márciusában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezerrel, 4 millió 746 ezerre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer volt – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).