Ha eltűnt a céges telefon

Szerző: Kártyás Gábor
Dátum: 2018. május 30.
Rovat:

Mi a teendő, ha a munkavállaló elveszíti nagy értékű céges telefonját? Ahelyett, hogy a munkáltató „házi nyomozásba” kezdene az ügy körülményeinek felderítésére, érdemes megfontolni egy speciális munkavállalói kárfelelősségi esetet, amellyel egyszerűbbé válik a munkáltatói kárigény érvényesítése.


Számos munkavállaló tart magánál olyan eszközt, amelyet a munkájára tekintettel a munkáltatótól kapott, saját használatra. A kéziszerszámoktól az informatikai eszközökön át a mobiltelefonig széles skálán mozognak azok a dolgok, amelyeket az adott munkavállaló személyes használatra kaphat. A kizárólagos használat azonban egyben fokozottabb kárfelelősséget is jelenthet, ha az adott dolog eltűnik. 
  
Ezekre az esetekre a Munka Törvénykönyve egy speciális, az általános munkavállalói kárfelelősségnél szigorúbb felelősségi formát tartalmaz. Az ún. megőrzési felelősség lényege, hogy felróhatóságra tekintet nélküli, objektív felelősséget jelent, amely alapján a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni az olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket kizárólagosan használ. Tehát, ha a munkavállaló nem tud elszámolni az általa kizárólagos használatra álvett céges telefonnal, akkor a munkáltatónak nem kell vizsgálnia, hogy a készülék egészen pontosan miért, kinek a hibájából tűnt el, a munkavállaló e nélkül is kötelezhető a kár megtérítésére.

A megőrzési felelősség érvényesítésének azonban szigorú feltételei vannak. A felelősség csak azokban a dolgokban bekövetkező hiányért áll fenn, amelyeket a munkavállaló (1) visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel vett át és (2) amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, (3) feltéve, hogy a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. 

Megőrzési felelősség bármely munkáltatónál, bármely munkakörben foglalkoztatott munkavállalónál fennállhat. Érdemes hangsúlyozni, hogy a felelősség fennállásához önmagában a kizárólagos használat és a visszaszolgáltatási kötelezettség még kevés. Egy minimális adminisztráció is szükséges hozzá, éspedig az átadást-átvételt rögzítő írásos jegyzék, vagy elismervény. Elegendő egy rövid dokumentumot készíteni, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a munkavállaló mely dolgot, dolgokat vette át kizárólagos használatra, és amely rögzíti a visszaszolgáltatási, elszámolási kötelezettségét is. Ha viszont az átadásról nem készült ilyen írásos dokumentum, akkor az egyéb feltételek fennállása esetén sem lehet szó megőrzési felelősségről.

Speciális szabály, hogy a pénztárosok, pénz- és értékkezelők esetében nincs szükség jegyzék vagy elismervény szerinti átvételre, ha pénzt vagy értéktárgyat vesznek át. Fontos, hogy ez a felelősség nem csak kizárólag az ilyen munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki, hanem bárkire, akit ilyen jellegű feladattal bíznak meg, akár egy alkalommal is. Ha a dolgot több munkavállaló részére adják át megőrzés céljából, akkor a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló ugyanakkor meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye.

[htmlbox mt_kommentar]

 

A megőrzési felelősség csak akkor áll fenn, ha a dologban hiány keletkezett, azaz ismeretlen okból nincs meg, megsemmisült, stb. Ha a dolog csak megrongálódott, úgy a munkavállaló felelőssége csupán felróhatósági alapú. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

Bár a munkavállaló felelőssége megőrzési felelősség esetén objektív, egy esetben mégis kimentheti magát. Eszerint, mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A szabály megfogalmazása meglehetősen szigorú. Ha tehát lett volna olyan alternatíva, amely mellett a munkavállaló el tudta volna kerülni a hiány bekövetkezését, nem hivatkozhat elháríthatatlanságra. A megőrzési felelősség célja ugyanis éppen az, hogy a munkavállaló a lehető legnagyobb gondossággal kezelje a kizárólagosan rá bízott dolgot.


Kapcsolódó cikkek:


Lemaradt a munkabér – Érvényes-e a munkaszerződés?
2018. augusztus 16.

Megtörténhet, hogy az írásba foglalt munkaszerződésben még az a kevés kötelező kellék sem szerepel, amely a munkaviszony létesítéséhez szükséges. Különösen akkor szokott előfordulni ilyen helyzet, ha a felek internetről letöltött szerződésmintával dolgoznak. Mit kell tenni, ha a munkavállaló felfedezi, hogy az írott munkaszerződésében semmi nem szerepel a munkabérről?

A megszakítás nélküli tevékenység
2018. augusztus 15.

Számos munkáltató van, akinek a tevékenységéből eredően folyamatosan működnie kell. Ennek meg vannak a sajátos munkajogi szabályai, számos speciális előírással a munkaidő tekintetében. Alább azt is megvizsgáljuk, hogy a bérpótlékok oldaláról milyen sajátosságokkal jár a megszakítás nélküli munkarend.

Merre tovább, szakképzés?
2018. augusztus 14.

Cikkünkben a szakképzés szabályozásának hazai történetét, a hatályos jogszabályi környezetét és a jövőbeni kihívásait ismertetjük.