Haláleset a családban, így segíthet a munkáltató

Egy hozzátartozó elvesztése mindannyiunk számára váratlan és fájdalmas esemény az életünk során. Ilyenkor teljesen érthető és természetes, hogy szükségünk van időre a veszteség feldolgozására, és a temetéssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A munkáltatónak is kötelessége, hogy a gyászoló dolgozó terhén enyhítsen. Ennek módja a rendkívüli, vagyis az alapszabadságon felül járó, úgynevezett temetési szabadság biztosítása. A közelgő halottak napja apropóján – bár ez bármikor máskor is aktuálissá válhat – az Index szakértőhöz fordult, összeszedtünk mindent, amit a temetési szabadságról tudni érdemes.

Ami a köznyelvben temetési szabadság néven vált ismertté, valójában, jogi értelemben nem is szabadság, hanem egyfajta távollét, pontosabban mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól.Utánajártunk, hogyan segíthet a munkahelyünk közeli rokon halála esetén, a témában Gyányi Tamás, a WTS Klient bérszámfejtési üzletágáért is felelős senior partnere volt a segítségünkre.

A Munka Törvénykönyvének hatályos rendelkezései nem ismerik a rendkívüli szabadság fogalmát. A jogalkotók így nem véletlenül emelték ki a szabadság köréből a hozzátartozó halála miatt igényelt távollétet, mivel a szabadságra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak ebben az esetben – kezdte az adószakértő, rögtön tisztázva azt is, melyek azok a szabadságra vonatkozó szabályok, amelyek ebben az esetben nem alkalmazhatók:

• a munkavállalónak a szabadságra vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Mivel halál esetén egy váratlan eseményről van szó, a 15 munkanap így nem értelmezhető. A munkavállaló akár a haláleset napján is kérheti a mentesülést a munkavégzési kötelezettség alól.
• A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt – az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve – meg kell váltani. A temetési szabadság esetében a fel nem használt napot nem válthatjuk meg, mert így elveszítené eredeti célját, vagyis azt, hogy időt biztosítson.

Két nap távollét ilyenkor mindenkinek jár

Továbbmenve nem árt tisztázni, hogy melyik jogszabály rendelkezik egyáltalán a munkavégzés alóli mentesülésről. Gyányi Tamás rámutatott: a Munka Törvénykönyve 55. § (1) bekezdése rendelkezik a különböző esetekről, amikor a munkáltató köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A teljesség igénye nélkül ilyen esetek lehetnek a betegség, a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás vagy a bírósági eljárásban való részvétel.

Az f) pont tér ki a hozzátartozó halála miatti mentesülésre:

„55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól

f) hozzátartozója halálakor két munkanapra”

Ki számít hozzátartozónak?

A Munka Törvénykönyvének záró rendelkezései határozzák meg, hogy ki számít hozzátartozónak:

• a házastárs, élettárs,
• az egyeneságbeli rokon (pl. unoka, gyermek, szülő, nagyszülő),
• az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
• az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő
• a testvér,
• az egyeneságbeli rokon házastársa (pl. vej, meny),
• a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére (pl. anyós, após, sógornő, sógor)
• és a testvér házastársa (pl. sógornő, sógor).

A szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem tartozik ebbe a körbe a nagynéni, nagybácsi, unokatestvér, keresztszülő, ami egyben azt is jelenti, hogy az ő haláluk esetén a munkavállalónak nem jár temetési szabadság.

Hogyan lehet igényelni?

A temetési szabadság igénylésének módja egy kérelem a munkáltató felé, amely tartalmazza a távollét időpontját, az okot, az elhunyttal kapcsolatos rokonsági fokot. A két nap két részletben is igényelhető az időben távoli napok esetében (pl. egy nap a temetésre, egy nap pedig a hagyatéki tárgyalásra). A munkáltató általában rendelkezik erre a célra rendszeresített formanyomtatvánnyal, amelyet a HR-osztálytól lehet kérni.

A Munka Törvénykönyve nem tartalmaz időbeli korlátozást, de a rendeltetésszerű joggyakorlás elve mentén a két napot a halálesetet követő időszakban, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Fontos megjegyezni, hogy nincs 60 napos korlátozás.

Éppen váltana? Joghézaggal találkozhat

Apró joghézag, hogy munkahelyváltás esetén a kilépő papírokon nem tüntetik fel az erre a célra kiadott, illetve fel nem használt napok számát. Mivel ez az eset nem túl gyakori, erre egyelőre nincs bevált gyakorlat, és a Munka Törvénykönyve sem ad világos útmutatást, hogyan kell ilyenkor eljárni

– tette hozzá Gyányi Tamás, megjegyezve azt is, hogy a munkavállalót a temetési szabadság idejére távolléti díj illeti meg, amely azonos mértékű a szabadság idejére járó díjazással.

Forrás: Index

---