Az év elején hatályba lépett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) módosítása, amely számos változást hozott a munkajogban, így a gyermek és szülő fogalmának pontosítására is sor került. Az alábbiakban áttekintjük, hogy ezen meghatározások alakulása mennyiben érinti a tételes szabályokat és azok alkalmazását.
Már nincs túl sok munkanap hátra, ezért érdemes áttekinteni azokat a legfontosabb munkáltatói feladatokat, amelyeket a vállalkozások vezetőinek hasznos tudnia.
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem.
A megkérdezettek több mint harmada tervezi felhasználni Szép-kártya juttatását a nyaralása során – derül ki a OTP és a Szeretlekmagyarország.hu júniusi-júliusi felméréséből.
A Profession.hu felmérése szerint a magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen dolgozik szabadsága alatt is, de 60 százalékuk csekkolja a céges levelezést.
A munkajog különféle megoldásokat kínál arra, hogy a szülő ne kerülhessen munkajogi hátrányba azért, mert munkáját nem tudja ellátni a digitális oktatás vagy rendkívüli iskolai, óvodai szünetek miatt.
Az elkövetkező hetekben számos munkavállaló megy szabadságra, és lesznek közöttük, akik ezt az időt külföldön fogják eltölteni. 2020. július 15-től a kormány olyan járványügyi intézkedéseket rendelt el, amelyek a most szabadságra menő munkavállalókat is érinteni fogják, ennek megfelelően közvetett módon kihatnak a munkáltató működésére is.
A Munka törvénykönyve rendelkezése szerint az év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az éves szabadságát, a jogszabály megsértésnek számít ha ez elmarad, akkor is, ha a munkavállaló sem akar az adott időszakban szabadságra menni – hívta fel a figyelmet a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég.
A munkajog életünk minden percét felcímkézi valamilyen, munkaidő-beosztással kapcsolatos kategóriával. A munkamentes idők sokféle kategóriába tartozhatnak, s ezek elkülönítése a gyakorlatban igen lényeges, hiszen meghatározásukra, díjazásukra, megszakíthatóságukra eltérő szabályok vonatkoznak.
Az éves zárásokhoz közeledve a TB-kifizetőhelyeknek és minden kisebb társaságnak is fel kell készülnie az az éves cafeteriaelszámolásra, a szabadságok kiadására, illetve a decemberi munkanap-átrendezésekre.
A szabadság a részmunkaidőben dolgozó munkavállalót is megilleti, mégpedig azonos mértékben, mint a teljes munkaidős kollégáit. De hogyan kell kiadni a szabadságot, ha a munkavállaló nem heti öt napon dolgozik? Vajon öt nap szabadságot kell kiírni akkor is, ha a csak hétfőn, szerdán és pénteken van beosztva a munkavállaló?
A szabadban végzendő munkáknál természetes, hogy a munka ütemezésénél tekintettel kell lenni az időjárásra. A téli fagyok vagy a nyári kánikula egyaránt lehetetlenné teheti egyes feladatok elvégzését. A munkáltató a szabadságok ügyes ütemezésével, vagy a munkaidő egyenlőtlen beosztásával alkalmazkodhat az időjárás diktálta körülményekhez.
