Harmadával több halálos munkabaleset


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy évtizede folyamatosan csökkenő trend tört meg 2014-ben, amikor 30 százalékkal megugrott a halálos kimenetelű munkabalesetek száma. Az InfoTandem heti infografikája.


Magyarországi érdekeltségű munkavégzés során 2005-ben még 116 beleset végződött halállal, majd a legsúlyosabb incidensek száma rendre csökkent, s 2013-ig kevesebb mint a felére, 53-ra mérséklődött. Ez a javuló trend ért véget tavaly, méghozzá meglehetősen drasztikus módon: a halálos kimenetelű munkabalesetek száma 30 százalékkal, 69-re nőtt, s ezzel a 2011-es szintre ugrott vissza. A munkabalesetek összesített száma – a külföldön és közúton történteket is figyelembe véve – ugyan jóval kevésbé, „csupán” 14,2 százalékkal ment feljebb, ám ez azt jelenti, hogy a stabilizálódni látszó 17 ezres sávból e mutató ismét az évtized kezdetekor jellemző 19–20 ezres szintre emelkedett.

A nemzetgazdasági tárca Munkafelügyeleti Főosztályának kimutatásai alapján, a feldolgozott jegyzőkönyvekben szereplő tavalyi 19,66 ezer munkabalesetből – amelyek közül 172 számított súlyosnak– 3,5 ezer a fővárosban, további 2 ezer pedig Pest megyében történt; a legkevesebbet (315-öt) Zalában regisztrálták. A külföldi helyszíneken bekövetkezett balesetek száma félezerre rúgott.

A balesetek 65 százalékát férfiak szenvedték el, a nők a jelek szerint óvatosabbak, illetve kevésbé vannak kitéve a veszélyeknek. Tevékenységek szerint vizsgálva az eltéréseket, az élelmiszergyártás a férfiak és a nők esetében is a harmadik legrizikósabb szakágazatnak számít, előbbieket azonban leggyakrabban a fémfeldolgozás és a csővezetékes szállítás során, míg utóbbiakat elsősorban a kiskereskedelem és az oktatás terén végzett tevékenységük alatt éri baleset.

Kommentár a munka törvénykönyvéhez

A Kommentár új kiadása elsősorban az új Ptk. hatálybalépéséhez, illetve az Mt. ehhez igazodó módosításához kapcsolódó változásokat dolgozza fel. Elméleti és gyakorlati szempontból részletesen áttekinti a Ptk. munkajogban is alkalmazandó rendelkezéseit, figyelemmel azok sajátos munkajogi tartalmára.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Az efféle afférok nyomán jellemzően 1–3 hétre esnek ki a dolgozók a munkából: tavaly mintegy 8 ezer eset tartozott ebbe a sávba. Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy 4 ezer alkalommal egy hónapnál is hosszabbra nyúlt a munkaképtelenség időszaka, 233-an pedig több mint fél évet voltak kénytelenek kihagyni.

A feldolgozott ügyek 34 százaléka 50–249 fős középcégeknél, további 28 százaléka pedig 10–49 fős kisvállalatoknál történt. A félezer embernél többet foglalkoztató nagyobb társaságok a munkabelesetek 14 százalékát jegyzik. Szervezeti forma aszerint egyértelműen a gazdasági társaságok dominálnak (15,2 ezer eset), ugyanakkor a költségvetési intézményeknél, illetve a helyi önkormányzatoknál alkalmazásában állóknál is 1,5 ezer feletti esetszámot regisztráltak. Egyházi szervezeteknél 196, alapítványoknál pedig 31 munkabaleset történt tavaly, önálló vállalkozók pedig 188 alkalommal estek ki emiatt a munkából.

A tipikus elszenvedő 35–44 éves (5,1 ezer eset történt velük); a fiatalkorúak és a nyugdíjas éveiket taposók egyaránt kevesebb mint száz balesetben voltak érintettek. A hatósági intézkedések során 178 munkavédelmi bírsághatározat született – ezek keretében összesen 80 millió forintnyi bírságot szabtak ki – és 5 bűnvádi feljelentés is történt.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.