Hétfőn is lesz bértárgyalás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány ismét összehívta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) hétfőre, hogy a szociális partnerekkel közösen sikerüljön meghatározni a jövő évi minimálbért és a garantált bérminimumot.  


Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke és Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára is megerősítette, hogy megkapta  a meghívót a hétfői VKF ülésre. 

Kordás László kiemelte: a szakszervezetek továbbra is a megállapodás szándékával ülnek le tárgyalni, azonban ha a munkáltatók nem mozdulnak el a jelenlegi béremelési ajánlatuktól, akkor nincs lehetőség a megegyezésre.      

Munkajogi Klub Online Extra

 

 

+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre

 

Megrendelés >>

Dávid Ferenc úgy fogalmazott: nagyon erősen a megállapodás pártján áll. A bértárgyalások folytatása révén a VKF-fórum szociális partnerei újabb esélyt kaptak arra, hogy háromoldalú megállapodás keretében tudják meghatározni a 2016. január 1-jén életbe lépő minimálbér és a garantált bérminimum összegét – tette hozzá.

A hétfői VKF tárgyalás még azzal zárult, hogy kedden ismét összeülnek a felek, ha a szakszervezetek elfogadják a munkáltatói oldal ajánlatát. A munkavállalói oldal azonban nem tudta támogatni ezt az ajánlatot.  

A szakszervezetek javaslata szerint a minimálbérnek el kell érnie a bruttó 112 ezer, a garantált bérminimumnak pedig a bruttó 131 ezer forintot. A munkáltatói oldal a jövő évi minimálbérnek bruttó 110 ezer, a szakmunkás bérminimumnak pedig bruttó 128 ezer forintot ajánlott.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.