Hogyan kapjuk meg a fizetésünket?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tranzakciós illeték bevezetése kapcsán előtérbe kerültek a bérek kifizetési módjával kapcsolatos kérdések, ezért érdemes áttekinteni a bérkifizetéshez kapcsolódó előírásokat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkabér elszámolására és melyek a munkabér kifizetésére? Cikksorozatunk második részében a munkabér kifizetéséről és az erre vonatkozó szabályokról lesz szó.


Cikkünk első részét a munkabér elszámolásáról itt olvashatja.

A munkabér kifizetése

A munkabér kifizetésére vonatkozó előírásokat a Munka Törvénykönyve 157-158. §-ai tartalmazzák. Alapvető szabály, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap10. napjáig ki kell fizetni.

Speciális szabály, hogy a kizárólag teljesítménybérrel díjazott munkavállaló esetében, ha a részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a munkabért ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Időkorlátot nem határoz meg erre vonatkozóan a törvény. Azonban előírja, hogy az alapbér felének megfelelő összegű előleget – legalább havonta – fizetni kell.

A bér kifizetése utalással, vagy készpénzben történjen-e?

A Munka Törvénykönyve 158. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni.

2012. július 1-jétől megszűnt az a korábbi előírás, mely szerint a munkáltató a munkabér számlára történő utalását csak kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján tehette meg.

Az elmúlt évtizedekben folyamatosan szűnt meg a készpénzben történő munkabérfizetés, ma már szinte minden munkavállaló átutalással kapja a bérét. A munkavállaló munkabérének bankszámlára történő utalása a legkényelmesebb módja a bérfizetésnek, azonban ehhez nem ragaszkodhat a munkáltató. Alapesetben nem kötelezheti a munkáltató a munkavállalót bankszámlanyitásra, azért, mert bérfizetési kötelezettségét banki átutalással kívánja teljesíteni.

A Munka Törvénykönyve előírása szerint a munkabért készpénzben vagy a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kell kifizetni, így a felek megállapodásától függ, hogy a munkabér készpénzben vagy bankszámlára utalással kerül-e kifizetésre. A banki átutalásról a készpénzes kifizetésre történő váltás is a felek, vagyis a munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján lehetséges.

Ha a munkavállaló folyószámlaszámot jelöl meg a munkabérfizetés teljesítéséhez, akkor átutalással teljesíthet a munkáltató, de ha erre nem kerül sor, úgy készpénzben kell kifizetni a munkabért. Ez azt jelenti, hogy általános esetben munkáltató nem utasíthatja a munkavállalót jogszerűen arra, hogy bankszámlát nyisson valamely pénzintézetben, illetve bankszámla számot adjon meg utalás céljára. Kollektív szerződés ugyanakkor rendelkezhet arról, hogy a munkabér kifizetése bankszámlára utalással történjen az adott munkáltatónál, ugyanis a Munka Törvénykönyve nem tiltja azt, hogy a munkabér fizetési módjai közti választási lehetőségre vonatkozó szabálytól kollektív szerződésben eltérjenek.

Amennyiben kollektív szerződés rendelkezése írja elő a bankszámlára utalást, az valamennyi – a kollektív szerződés hatálya alá tartozó – munkavállalóra érvényes, függetlenül attól, hogy tagja-e a kollektív szerződést kötő szakszervezetnek vagy sem.  Ha a kollektív szerződés a munkabér átutalásáról rendelkezik, a munkavállaló nem követelheti a készpénzben történő kifizetést.

A munkabér utalására vonatkozó szabályok

A Munka Törvénykönyve 158. § (2) bekezdése alapján munkabér számlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárni, hogy a munkavállaló munkabérével a bérfizetési napon rendelkezhessen. Figyelembe kell venni az utaláshoz szükséges átfutási időket is, ami szükségessé teheti a fizetés napja előtt indított utalást. A kifizetési határidőt tartani kell utalással történő bérfizetés esetén akkor is, ha a munkavállaló a bérfizetés napján jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén.

A munkabér készpénzben történő kifizetésének speciális szabályai

A munkabért, ha a bérfizetési nap heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) vagy munkaszüneti napra esik, legkésőbb az ezt megelőző munkanapon kell kifizetni. A munkabért a bérfizetés előtti utolsó munkahelyen töltött munkanapon kell kifizetni, vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni, amennyiben a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén. A szabadság megkezdése előtti munkanapon ki kell fizetni a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes munkabért, valamint az igénybe vett szabadság idejére járó munkabért is.

A munkáltató a munkabért köteles a munkavállaló által megadott címre elküldeni, ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt. Az elküldés költsége a munkáltatót terheli.

Készpénzben történő kifizetés esetén a munkabért a munkavállaló munkahelyén vagy a munkáltató telephelyén munkaidőben kell kifizetni. Szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki. Postai átutalás formájában történő kifizetés kizárólag akkor lehetséges, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve ha a munkaviszony a bérfizetési nap előtt megszűnt.

Ezek a szabályok egyértelműen csak készpénzben történő bérfizetésre vonatkoznak, a fizetési számlára történő utalást nem érintik, mert a számlára utalt bérhez a munkavállaló hely- és időbeli korlátozás nélkül hozzá juthat. 

A munkabér kifizetése a munkavállaló részére költséget nem okozhat

A munkabér kifizetése – ide nem értve a nem magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő átutalást – a munkavállaló részére költséget nem okozhat.

Munkajogi kiskönyvtár csomag

A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.

 

Bővebb információk és megrendelés itt.

Ez a kitétel azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltatónak meg kellene fizetnie a bankszámlanyitás, illetve a bér bankszámláról történő felvételének a költségeit. A költségmentesség azt jelenti, hogy a munkáltató az utalás költségeit nem háríthatja át a munkavállalóra. A fizetési számláról a munkabérhez jutás, és a munkabér elköltésének banki költségei (pénzfelvétel díja, bankkártya díja, számlanyitás díja, rezsi utalásának díja stb.) a munkavállaló költsége. Mivel a munka Törvénykönyve szabályai alapján a munkavállalónak választási lehetősége van az utalás és a készpénzes bérkifizetés között, a felmerülő banki költségek nem háríthatók át a munkáltatóra.

Ez akkor is így van, ha a gyakorlatban a fizetési módok közti választást a munkavállalónál egyéb szempontok is determinálják, pl. a munkahely biztos megszerzése és megtartása érdekében inkább a munkáltató igényeinek jobban megfelelő utalás érdekében bankszámlaszámot ad meg. A bankszámlanyitás és fenntartás nem munkavállalói kötelezettség, hanem csak egy lehetőség, ennek okán a költséget nem lehet a munkáltatóra terhelni. Mivel a munkavállalók maguk dönthetik el, hogy kívánnak-e bankszámlát nyitni vagy készpénzben kérik a fizetésüket, és azt is, hogy melyik banknál, milyen banki költségek mellett vezetnek számlát, a munkáltató csak az átutalással kapcsolatos költséget köteles viselni, a banki költségeket nem, hiszen nem munkáltatói utasításra teszi azt.

A munkáltató a fizetési számla megnyitásának és fenntartásának költségeit, csak akkor köteles megtéríteni, ha kifejezetten a munkabér átutalással történő kifizetése céljából, a munkáltató érdekében hozta létre a fizetési számlát a munkavállaló. Ilyen eset lehet, ha kollektív szerződés alapján kötelezi a munkáltatót bankszámlaszám megadására a fizetés utalása céljából. Ha kollektív szerződés így rendelkezik, akkor nem beszélhetünk „egyéni döntésről”, és ekkor felmerülhet a pénzfelvétellel járó költségek megtérítési kötelezettsége. Azonban a munkavállaló a bankszámláját az esetek döntő többségében nem csupán bérutalás céljára használja, hanem onnan fizeti csoportos beszedési megbízással a rezsijét, és utalásokat is teljesíthet.

Emellett a munkabér felvételével kapcsolatos banki költségek csökkentésére több lehetőség is rendelkezésre áll. Ilyen például, megállapodás a munkabér kifizetésének készpénzben történő kifizetésére, a havi kétszeri alkalommal, összesen 150 000 Ft-ig ingyenes készpénzfelvételi lehetőség kihasználása, illetve a munkáltató valamelyik bankkal történő megállapodása kedvezőbb pénzfelvételi költségekről.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.