Hogyan lehet dolgozni iskolaszövetkezeti tagként 2020-ban?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. szeptember 1-től módosultak az iskolaszövetkezet keretében történő munkavégzésre vonatkozó szabályok. 2016. augusztus 31-ig ez a munkavégzési forma a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai szerint, egy önálló fejezet, a XVII. fejezet rendelkezései alapján történt, 2016. szeptember 1-től azonban megváltozott a vonatkozó jogi szabályozás.

A korábbi, szeptember előtti szabályozás szerint az iskolaszövetkezeti munkaviszony egy speciális foglalkoztatási forma volt a nappali tagozatos diák és az iskolaszövetkezet között. Olyan jogviszony, amely alapján a munkavállaló egy harmadik fél részére végez munkát.

Ez a harmadik személy, a megrendelő az iskolaszövetkezettel a polgári jog szabályai szerint szerződést kötött egy adott feladat, tevékenység ellátására.

A munkavégzés a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti személyes közreműködésnek minősül.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszony sajátossága volt, hogy az iskolaszövetkezet egy keretjellegű munkaviszonyt hozott létre tagjával.

Ez a keretjellegű munkaszerződés csak azt tartalmazta, hogy a tag milyen jellegű feladatokat vállal majd a megrendelőnél, illetve a munkavégzésért járó alapbére legkisebb összege mennyi lesz, a konkrét alapbér nem itt került meghatározásra.

A keretszerződés mellett egy további, immár konkrét részletes kérdéseket tartalmazó megállapodás megkötésére is sor került akkor, amikor tényleges megrendelés érkezett a munkára a szövetkezethez egy külső megrendelőtől.

Ez a megállapodás már pontosan rögzítette az alapbért, az elvégzendő munkát, a munkavégzés helyét és időtartamát.

Az iskolaszövetkezet tagja részére nem rendes szabadság, hanem munkavégzési kötelezettséggel nem járó pihenési idő járt. Ez a pihenési időszak a rendes szabadságnak megfelelő időtartamú volt.

A jelenlegi szabályok

Az egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIX. törvény 2016. szeptember 1-vel történő hatálybalépéssel módosította az iskolaszövetkezeti munka szabályozását.

A legszembetűnőbb változás, hogy az iskolaszövetkezeten keresztül történő szolgáltatás nyújtás szabályai kikerültek az Mt. hatálya alól, az Mt. iskolaszövetkezeti munkavégzés szabályait eddig tartalmazó XVII. fejezet hatályon kívül helyezésével.

Az új szabályozás szerint az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja tagi közreműködés keretében végezhet munkát a „megrendelő” részére, azaz a szolgáltatás fogadójánál.

A tevékenység kereteit a tagsági megállapodás továbbá a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény rendelkezései határozzák meg.

Az iskolaszövetkezet és tagja közötti tagsági megállapodás tartalmazza:
• a tag által vállalt feladatok körét,
• a tagnak a szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
• az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó időtartamra.

A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
• a szolgáltatás fogadójának személyében,
• a teljesítendő konkrét feladatban,
• a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
• a feladat teljesítésének helyében, valamint
• a feladat teljesítésének tartamában.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes közreműködésére, azaz munkavégzésére az Mt. meghatározott rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. Ezek, a munkaközi szünettel és a napi pihenőidővel kapcsolatos rendelkezések a nagykorú iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésére vonatkoznak.

Ha az iskolaszövetkezeti tag a tizennyolcadik életévé még nem töltötte be, személyével kapcsolatban alkalmazni kell az Mt. fiatal munkavállalókra vonatkozó szabályait. (például a hosszabb munkaközi szünetet, a hosszabb napi pihenőidőt, a túlóra és az éjszakai munka tilalmát).

Tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár az iskolaszövetkezeti tag részére.

A díjazásnál alkalmazni kell a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

A korábbi szabályozás szerinti iskolaszövetkezeti munkaviszonyokat 2016. december 31-ig kellett tagsági megállapodások megkötésével átalakítani.

Társadalombiztosítási helyzet

Ahogy a régi Tbj-ben , az új Tbj-ben is továbbra is változatlan az a rendelkezés, amely szerint nem biztosított az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja – a 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszony szüneteltetésének időtartama alatt sem – (2019. évi CXXII. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont).

Ennek megfelelően az iskolaszövetkezeten keresztül végzett munka díjazásából nem történik társadalombiztosítási járulék fizetés, és nem keletkezik jogosultság társadalombiztosítási ellátásokra sem.

Ez a tevékenység, szemben a munkaszerződés alapján végzett szünidei munkával, nem lesz szolgálati idő a nyugellátáshoz. Egészségügyi szolgáltatásra a tanulói, hallgatói jogviszony alapján jogosult a diák.

Társadalombiztosítási szempontból tehát nem történik változás 2020. július 1-jétől a korábbi helyzethez képest. Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka nem biztosítási jogviszony sem a régi, sem az új Tbj-ben.

---