Hogyan vihetjük át a szabadságot a jövő évre?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az év vége felé közeledve mind a munkáltató mind a munkavállaló leltározni kezd, mennyi szabadság maradt még az idén kivehető napokból, s mit is kezdhet ezekkel.


A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége,  de természetesen a mindennapi életben a szabadság kiadása előtt meghallgatja a munkavállalót, hogy milyen tervei vannak szabadságának kivételét illetően.

A munkaviszony első három hónapját kivéve a munkavállaló jogosult arra, hogy 7 munkanap szabadságot – év közben kezdődő munkaviszony esetén ennek arányos részét – legfeljebb két részletben a kérésének megfelelő időpontban adjon ki számára munkáltatója.

A szabadság kiadásának időpontját legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt kell közölni a munkavállalóval, és a munkavállalónak is ezt a határidőt kell tartania a rendelkezési körébe tartozó 7 munkanap szabadságot érintően.

A szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. A szabadságot abban a naptári évben kell kiadni és kivenni, amelyben erre a jogosultságot a munkavállaló megszerezte. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.

A fenti rendelkezésen túl a szabadságot következő évre átvinni az alábbi esetekben lehet:

  • ha a munkavállaló jogviszonya október elsején vagy azt követően kezdődött. Ez esetben legkésőbb következő év március 31-ig kell kiadni a szabadságot,
  • kollektív szerződés esetén a szabadság egynegyedét lehet átvinni következő év március 31-ig,
  • a felek adott évre vonatkozó írásbeli megállapodása alapján az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni,
  • ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni.

2014. január 1-től hatályos szabály szerint legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-ig adható ki a munkavállalót az életkora alapján megillető pótszabadság. De ez csak és kizárólag akkor lehetséges, amennyiben erről a felek külön minden évre előre, megállapodnak.

A bejegyzés szerzője Pentz Edina, az RSM DTM Hungary bérszámfejtési vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása

2014. december 16.

Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika

Ízelító a tematikából:

Megtámadhatóság és semmisség, több alanyú munkaviszonyok, a sérelemdíj és a munkajogi kárfelelősségi szabályok, általános szerződési feltételek szabályainak alkalmazása a munkajogban

Bővebb információ és jelentkezés >>


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.