Kapcsolódó termékek: Munkajogi kiadványok, HR Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Miért ne alkalmazná a Facebook és LinkedIn által nyújtott költséghatékony módszert a HR szakma is a toborzás során?
A marketing szakma már rég felfedezte magának a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket, miért ne alkalmazná ugyanezt a költséghatékony módszert a HR szakma is a toborzás során?
Közösségi média és a HR szakma
A kettő egymás nélkül nem működik: a technológia és a HR szakember karöltve tudja csak pontosan leszűrni a potenciális jelöltet, hiszen a profilban feltüntetett információk nem elegendőek, az attitűdöt, a megjelenést és a viselkedést egy személyes találkozón ellenőrizni kell, hiszen ha a HR-es hibázik a kiválasztási folyamatban, a cég drága árat fizet érte.
Egyre több álláskereső és munkavállaló is a közösségi médián fellelhető profiljukkal igyekeznek állást vagy jobb pozíciót találni maguknak.
Egyre inkább hódit a „branding” vagy önmarketing, ami arról az oldalról közelíti meg az álláskeresést, hogy minél hatékonyabban fejlesszük a kapcsolatainkat, minél inkább legyünk jelen és láthatóak az üzleti életben.
Magyarországon két nagy közösségi média terjedt el igazán: a LinkedIn és a Facebook. Korábban a Facebook-ot nem soroltam volna az állas kereső portálok közé, de nemrégiben indított új szolgáltatásuk, miszerint a felhasználók ún. „skill”-ekkel, készségekkel, kompetenciákkal egészíthetik ki a profiljukat, melyekre akár szűrni is lehet, bővítik a potenciális jelöltek keresését a fejvadászok és HR szakemberek számára.
Ennek ellenére nagy különbség van a kettő platform között. A LinkedIn inkább a magasabban kvalifikált szakembereknek szól (jellemzően legalábbis inkább ők használják) míg az Facebook-n több az olyan álláskereső, akik szakképzettség híján vannak, esetleg órabérben dolgoznak. Itt nem jellemző a professzionális fénykép feltüntetése és a profil sem elsősorban a munkahelyi tapasztalatokat tükrözi. Azonban ha már a Facebookon is jelen vagyunk érdemes feltölteni magasabb pozíciót betöltő munkavállalóknak, álláskeresőknek is a kompetenciáikat, hiszen a Facebook profil erős találati arányokkal rendelkezik, így egy esetleges új munkahely keresésekor nagyobb eséllyel találhatnak ránk a HR szakemberek. S ha már ilyen céllal is használjuk ezt a felületet érdemes figyelnünk az ott folytatott kommunikációnkra, jelenlétünkre, hiszen a nyilvános profilt bizony végig nézik/nézhetik a HR szakemberek.
LinkedIn előnyei
A LinkedIn egyértelmű előnye – már ami az álláskeresést illeti – hogy ezen a téren ők tették meg az első lépést, eleve szakmai portálként aposztrofálták magukat. Nem elfogadott és nem is megjeleníthetőek a viccesnek szánt képek vagy kommentek, egyértelműen a szakmai kapcsolatépítés a célja. Meg kell jegyezni, hogy most már a Facebook és a Google+ is azon dolgozik, hogy elérhetővé tegyen hasonló adatokat (munkatapasztalat, készségek).
Elmondható, hogy pár éve a LinkedIn még amolyan kiegészítő funkció volt mind az állás keresők, mind a HR vezetők és fejvadászok számára – ma pedig már alap. Nagyon sokféle szempont alapján lehet keresni: iparág, konkrét cég, pozíció, előző cégek ahol az illető dolgozott, sőt még azt a lehetőséget is felkínálja, hogy hasonló szakmában dolgozók anyagát is feltünteti. S ahhoz hogy feltudjuk venni a kapcsolatot egy potenciális jelölttel, vagy akár azon cég HR-esével ahol szeretnénk elhelyezkedni nem is feltétlenül kell, hogy a jelölt a kapcsolati hálónk tagja legyen, hiszen bárkinek tudunk üzenetet küldeni a LinkedIn belső rendszerén keresztül.
S ha a jelölt nyitott a megkeresésre és válaszol, már lehet a konkrétumokról, álláslehetőségről vagy ajánlás kérésről egyeztetni.
A célirányos fejlesztések ellenére a Facebook-ról még mindig inkább az a kép él a fejekben, hogy amolyan szórakozási platform és szakmai szemszögből nem alkalmas arra, hogy egy-egy jövőbeni munkavállalót találjunk meg rajta, arról nem is beszélve, hogy HR-es oldalról sem lenne komfortos ott megszólítani valakit.
Viszont szem előtt kell tartania az álláskeresőknek, hogy a munkaadók nagy többsége ellenőrzi vagy ellenőrizheti azt egy pályázat kapcsán, hogy a profil alapján elég professzionális színben tünteti-e fel magát. S manapság a munkáltatók többsége már nem csak a jelölteket, hanem a munkavállalókat is ellenőrizheti a közösségi oldalakon, hiszen egy nem régiben kikerült kutatás szerint a munkavállaló online viselkedése lehet a legfőbb kockázati tényező.
A bejegyzés szerzője Junkert Andrea, az RSM DTM Hungary Zrt. HR-vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.
Az új irányelv arra kötelezi az uniós országokat, hogy nemzeti szinten vezessék be a munkaviszonyra vonatkozó tényleges megdönthető jogi vélelmet, amelynek célja a digitális munkaplatform és a platformalapú munkát végző személy közötti hatalmi egyensúlyhiány megszüntetése.
Hogyan működnek és mik azok a „nyilvántartott munkáltatók”? Csupán szolgáltatást nyújtanak, vagy valójában munkaerőt kölcsönöznek? Milyen előnyökkel járhat és milyen munkajogi rizikót jelent egy ilyen szolgáltatás igénybevétele?
Előző évhez képest minimálisan ugyan, de kissé visszaesett a magyar munkavállalók optimista percepciója az aktuális munkahelyük fennmaradásával kapcsolatban, derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és a Medián legfrissebb közös kutatásából. Az első negyedévben végzett felmérésből az is kiderül, hogy egy év alatt érzékelhetően lecsökkent az az időtáv, amelyet a megkérdezettek szerint a háztartásuk át tudna vészelni egy esetleges állásvesztés esetén.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
