Idei szabadságok átvitele 2019-re

Szerző: Szörényi Marianna
Dátum: 2018. december 20.
Címkék: , ,
Rovat:
Az év vége közeledtével sűrűsödnek a tennivalóink, lassan lezárjuk az idei évet, átgondoljuk milyen feladataink vannak még, hogy nyugodtan léphessük át az új év küszöbét. A munkáltatók teendőinek egyike ilyenkor a munkavállalók szabadságainak áttekintése. E cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak, törvény szerint megengedett következő évre való átvitelének lehetőségét elemezzük.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) úgy rendelkezik, hogy a szabadságot főszabály szerint az esedékesség évében kell kiadni. Vannak azonban kivételes esetek, amikor megengedett a 2018-ban ki nem adott szabadság napjait 2019-re átvinni. Az átláthatóság kedvéért felsorolás szerűen mutatom be azt a néhányat, amelyet engedélyezettnek véltek a jogalkotók.

  • Amennyiben a munkáltató a szabadságot még idén elkezdi kiadni, az esedékesség évében kiadottnak minősül, amennyiben annak a 2019-es évre átnyúló időtartama nem haladja meg az 5 munkanapot. Az általános munkarend szerint foglalkoztatott munkavállalók részére például 2018. december 28. (péntek) napjától 2018. január 8. (kedd) napjáig kiadott 6 munkanap szabadság még 2018-ban kiadottnak tekintendő.
  • Ha a munkaviszony 2018. október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató csak 2019. március 31-ig köteles kiadni a szabadságot.
  • A munkáltató és munkavállaló között írásban kötött megállapodás alapján a 2018. évre számított életkor után járó pótszabadság (1–10 munkanap lehet) a 2019-es év végéig kiadható.
  • A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdekből, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő okból a szabadság időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, sőt, kollektív szerződés rendelkezése esetén egynegyedét jogosult legkésőbb 2019. március 31. napjáig kiadni. Vegyük komolyan, hogy e szabályt csak munkáltató számára előre nem látható, nem tervezhető, másként el nem hárítható hátrányt okozó körülmény fennállása teszi alkalmazhatóvá. Ilyenek lehetnek például a baleset, elemi csapás, vagy üzemzavar.
  • Ha a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt (keresőképtelenség, gyed, gyes, stb.) nem lehet már ebben az évben kiadni, a munkáltató az ok megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni azt. Véleményem szerint nem jogsértő, ha a munkáltató – főképp 60 napnál több szabadság bent léte esetén fontos tudni – az akadály megszűnését követően nem közvetlenül, hanem csak 60 napon belül kezdi meg a felhalmozódott szabadság folyamatos kiadását.

Ha már szabadság, azért tekintsünk át még néhány fontos szabályt. A szabadságot a munkáltató köteles kiadni, a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra azzal, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret, elszámolási időszak) esetén a hét minden napja munkanapnak számít.

Mivel rendre találkozom a következő kérdéskörrel, szeretném tisztázni. A szabadság nyilvántartása a munkáltató kötelessége, kiadásának időpontját a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján – határozza meg, amiről legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal köteles tájékoztatni a munkavállalót. Az éves szabadságból 7 munkanappal rendelkezik a munkavállaló, amit – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállaló erre vonatkozó igényét a munkáltatónak legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, ellenkező esetben nem érinti a munkáltató szabadság kiadására vonatkozó azon kötelezettségét, hogy engedélyezze azt a kért időpontra.

  1. 08.01-től hatályos a Mt. 122. § (3), miszerint a munkáltató köteles a munkavállalónak évente legalább 14 nap egybefüggő időtartamot biztosítani, amikor mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebbe az időintervallumba beleszámít a heti pihenőnap, a szabadnap és a munkaszüneti nap is. Ettől 14 napos szabálytól a felek írásbeli megállapodással eltérhetnek.

Tilos a szabadságot előre hozni jövő évről, az Mt. világosan rendelkezik a szabadság esedékességének évében történő kiadásáról. Nem lehet továbbá pénzben megváltani – kivéve ha a munkaviszony megszűnésre/megszüntetésre kerül.

A munkaügyi hatóság komolyan veszi a munkaidőre, a pihenőidőre, a szabadságra és annak kiadására vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzését, és habár a bírság mértékét több összetevő befolyásolja, (milyen rendelkezések megsértése, hány jogsértés miatt szabják ki, egy vagy több munkavállalót érint e) 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet. Úgy gondolom immár számszerűsítve is kellően felhívtam a figyelmet a szabadság kiadásának fontosságára, azért ez ne riasszon meg senkit! Vigyük át nyugodtan jövő évre ha mindkét fél érdeke úgy kívánja, de csak amennyit és ahogy a törvényi rendelkezés engedi.


Kapcsolódó cikkek:


A munkaidő-beosztás szabályai
2019. augusztus 19.

A munkaidő-beosztás módosításáról a felek szabadon megállapodhatnak, de az nem veszélyeztetheti a munkavállaló egészséges és biztonságos munkavégzéshez való jogát.

Brexit: a liberálisok nem Corbynnal pótolnák Boris Johnsont
2019. augusztus 16.

Jo Swinson, az ellenzéki brit Liberális Demokraták párt vezetője szerinta kormányzó Konzervatív Párt tekintélyes veteránja, Ken Clarke és a parlamenti ellenzék legnagyobb erejét adó Munkáspárt (Labour) tapasztalt egykori vezetője, Harriet Harman egyaránt kész lenne vezetni egy átmeneti kormányt.

Boris Johnson: az EU-val játszanak össze brit képviselők
2019. augusztus 15.

Boris Johnson: az EU-val játszanak össze brit képviselők

Boris Johnson brit kormányfő az Európai Unióval való "rettenetes összejátszással" vádolt meg képviselőket, szerinte az Európai Unió kevésbé hajlik a kompromisszumra az Egyesült Királysággal a brit EU-tagság megszűnéséről szóló új megállapodásról amiatt, hogy a londoni parlament ellenzi a kilépést.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei
2019. augusztus 13.

A munkaerő-kölcsönzés adózási veszélyei

Gyakori, hogy egy vállalkozás munkaerőt biztosít egy másik részére. Nem árt azonban résen lenni az ilyen megállapodásoknál: a körülményektől függően ugyanis a NAV átminősítheti ezeket a szerződéseket, ami komoly adózási kiadásokkal járhat.