A szabadságolás adott évre vonatkozó, alapos megtervezése kulcsfontosságú, ha el akarjuk kerülni, hogy az év végi leállások idejére egy vagy több munkavállalónak már ne maradjon kiadható szabadsága. A gondos ütemezés ellenére vagy akár annak hiánya miatt is kerülhet homokszem a gépezetbe, ilyenkor pedig felmerül a kérdés, hogy milyen jogszerű lehetőségei vannak a munkáltatónak, ha elfogy a dolgozók szabadsága.
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
Közeledik az év vége, és habár számos munkavállaló kimerítette az éves szabadságát, sok vállalkozásnak problémát jelent, hogy miként adják ki a 2021-ben még bent lévő szabadságok napjait. Ebben a cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak törvény szerint megengedett következő évre való átvitelét tekintjük át.
Szabadságra jogosító időszakok jelentősen túlmutatnak a ténylegesen munkában töltött periódusokon. Számos olyan távolléti idő is szabadságra jogosítónak számít, amelyre a munkáltatónak még munkabért sem kell fizetnie. Cikkünkben részletesen áttekintjük a szabadságra jogosító időszakokat.
A munkavállalókat évenként 20 munkanap alapszabadság illeti meg. Ezen felül az életkor előrehaladtával, gyermekek születésével, bizonyos veszélyes munkakörök betöltésével, illetve megváltozott munkaképesség, fogyatékosság esetén a munkavállalót pótszabadság is megilleti. Mind az alap-, mind a pótszabadságot alapvetően az esedékesség évében kell a munkavállaló részére kiadni, azonban néhány esetben lehetőség van arra, hogy a szabadság vagy annak néhány napja átvihető legyen a következő évre.
A nyárral együtt beköszönt a szabadságolás, a munkavállalók pihenésének, regenerálódásának időszaka is. A munkáltatónál azonban változatlanul megy tovább az élet, így előfordulhat, hogy egy váratlanul felmerülő probléma vagy sürgősen megoldandó feladat miatt valamely munkavállaló kiadott szabadságát meg kell szakítani vagy el kell odázni.
Az év vége közeledtével sűrűsödnek a tennivalóink, lassan lezárjuk az idei évet, átgondoljuk milyen feladataink vannak még, hogy nyugodtan léphessük át az új év küszöbét. A munkáltatók teendőinek egyike ilyenkor a munkavállalók szabadságainak áttekintése. E cikkben az aktuális évben ki nem vett szabadság napjainak, törvény szerint megengedett következő évre való átvitelének lehetőségét elemezzük.
A Munka Törvénykönyve rendelkezése szerint év végéig minden munkavállalónak ki kell adni az idei évben esedékes szabadságát – figyelmeztet a Trenkwalder. Számos cég küzd jelentős elmaradásokkal ezen a téren, aminek megoldását jelentősen nehezítheti a munkaerőhiány miatt fel nem töltött létszámkeret, illetve a karácsony előtti csúcsidőszak fokozott terhelése is. A főszabálytól a jogszabály megsértése nélkül csak kivételes esetekben lehet eltérni.
A munkavállaló éves fizetett szabadsága a legtöbb esetben évről évre növekszik. Előfordulhat azonban, hogy az egyik évben kevesebb szabadság jár, mint korábban. Sőt, év közben is bekövetkezhet olyan változás, ami miatt a januárban megállapított éves szabadságnál csak kevesebb illeti meg a munkavállalót.
