Így élhet a munkaidő-kedvezménnyel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) elszórtan találhatóak meg a munkavállalókat megillető munkaidő-kedvezményekre vonatkozó rendelkezések. Cikkünkben ezeket tekintjük át.

A munkaidő-kedvezmények kvázi rendkívüli szabadidőként értékelhetőek[1], amelyek valamilyen méltányolható közérdeken vagy magánérdeken alapulnak.[2] A munkaidő-kedvezmény tartamára a munkavállaló mentesül az őt terhelő munkavégzési kötelezettség alól, az Mt. szerint gyermekvállalással vagy a munkavállaló tevékenységével összefüggő okból.

A gyermekvállalással kapcsolatosan a szülési szabadságot – amelynek tartama a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve munkában töltött időnek kell tekinteni- valamint a szoptatási munkaidő-kedvezményt kell megemlíteni.

Az Mt. 127.§. (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint  az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. A kiadására vonatkozóan a törvény azt írja elő, hogy a 6 hétből legfeljebb 4 hetet a szülés várható időpontja előtt kell kiadni. A szülési szabadság annak a nőnek is jár, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette.

Az Mt. 127.§. (4) bekezdése alapján a szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő egy év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

Az Mt. 55. § (1) bekezdésének e./ pontja szerint a szoptatós anya munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára.

A munkavállaló tevékenységével összefüggő okok, amelyek munkaidő-kedvezményre jogosítanak, az üzemi tanácsbeli és szakszervezeti érdekképviseleti tevékenység.

Az Mt. 260. § (1) bekezdése biztosítja az üzemi tanács elnöke részére, hogy feladatainak ellátása érdekében – kizárólag tisztségével összefüggő feladatai ellátására – beosztás szerinti havi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményre jogosult. Ugyanezen bekezdés az üzemi tanács tagjának-figyelemmel arra is, hogy az üzemi tanács tagjai az üzemi tanács ülésén csak személyesen vehetnek részt- beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezményt biztosít. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a munkáltató részére – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban be kell jelenteni. Az üzemi tanács tagjai és elnöke által igénybevett  munkaidő-kedvezmény tartamára részükre távolléti díj jár. Lényeges megjegyezni, hogy ezen szabályoktól az üzemi megállapodás eltérhet.

Konferencia ajánló
2016.03.10. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése; a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményei Dr. Lőrincz György előadása a Danubius Zrt. Hotel Hungaria City Centerben Részletek és jelentkezés >>>

Szakszervezeti érdekképviseleti tevékenység végzése és lehetővé tétele érdekében az Mt. 274. §-a a következők szerint biztosít munkaidő-kedvezményt a munkavállaló számára. A naptári évenként igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra, melynek tartamára távolléti díj jár, azonban ez kizárólag a tárgyév végig vehető igénybe. Az igénybe vehető munkaidő-kedvezményt a szakszervezetnek – a munkáltatónál foglalkoztatott- január elsejei taglétszáma alapján kell meghatározni. A munkaidő-kedvezményt az a munkavállaló veheti igénybe, akit a szakszervezet arra jogosultként megjelöl. A munkaidő-kedvezmény csak az érdekképviseleti tevékenység ellátása érdekében vehető igénybe, például szakszervezeti gyűlésen, a szakszervezet által szervezett képzésen, továbbképzésen való részvétel érdekében, de ide tartozhat  a szakszervezeti érdekképviselettel kapcsolatos tanulmányút is.

A szakszervezet köteles bejelenteni a munkáltató részére a munkaidő-kedvezmény igénybevételét – előre nem látható, halasztást nem tűrő és rendkívül indokolt esetet kivéve – legalább öt nappal korábban, amely az együttműködési kötelezettségéből és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből is következik.

Az Mt. alapján a  kollektív szerződés e szabályozástól eltérhet.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 202. § (1) bekezdése alapján az államigazgatási szerv kormánytisztviselői közül legalább 10%-ának – de legalább harminc fő kormánytisztviselőnek – a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt kormánytisztviselőt a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg feladatainak ellátása érdekében. Ezen túlmenően a munkáltatóval történő konzultáció időtartamára is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a kormánytisztviselő is köteles legalább tíz nappal korábban a munkáltató részére bejelenteni, mely alól kivételt képez az az eset, haa kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a kormánytisztviselő önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására. Ebben az esetben a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a munkaidő-kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. Az államigazgatási szerv csak különösen indokolt esetben tagadhatja meg a munkaidő-kedvezmény igénybevételét.

Fentieket meghaladóan a különböző foglalkoztatási területekre vonatkozó jogszabályok is tartalmaznak munkaidő-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseket. Így például az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi CXVII. törvény a szakmai kamara tisztségviselőjének a kamarai tevékenységével összefüggésben fizetett munkaidő-kedvezményt biztosít, legfeljebb a havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékben. A munkaidő-kedvezmény igénybevételét a munkavállaló köteles munkáltatójának az esedékességet 15 nappal megelőzően előzetesen írásban bejelenteni, melyet a munkáltató köteles tudomásul venni.

---