Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Milyen esetekben kell a munkáltatónak megoldania a munkavállalók munkahelyre történő szállítását és mikor vonható le a buszbérlés áfája?
Kérdés:
A csoportos munkásszállítás témakörében kérném szíves, részletes állásfoglalását.
A Társaságunk több telephellyel rendelkezik. A gyártelepek nagyváros, illetve község szélén találhatóak.
A munkavállalók munkarendje több műszakos: az I. műszak 06-14, a II. műszak 14-22, a III. műszak 22-06 óra közti időszakra esik. A munkakezdést megelőző 30 perccel a munkavállalónak meg kell érkeznie a munkahelyre, a szükséges munka- és védőruhát fel kell vennie, az ékszereket le, s esetenként tiszta munkaruhát kell cserélnie. A munkaidő ledolgozását követően további 20-30 perc telik el tisztálkodással és átöltözéssel.
Előfordul, hogy munkavállalóknak hétvégén is be kell menniük dolgozni. Helyi munkaerő felvétellel nem biztosítható a társaság folyamatos munkaerővel történő ellátása, szükséges, hogy vidékről vegyünk fel saját, és munkaerő kölcsönzőktől bérelt dolgozókat.
Válasz:
A hivatalos adóhatósági álláspont szerint abban az esetben tekinthető a dolgozó munkába juttatása a gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnak, ha a munkába járás nem, vagy csak nagy nehézségek árán megoldott.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
Egyértelmű, hogy azon műszakok esetén, amelyekhez nem társul semmilyen tömegközlekedési megoldás, a buszbérlés olyan igénybe vett szolgáltatásnak minősül a munkáltató részéről, amely közvetlenül az áfa hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik, így amennyiben az adólevonás valamennyi feltétele fennáll, a buszbérlés ezen részét terhelő áfa levonható.
A vázolt esetben azonban vannak olyan műszakok is, amelyek során a munkába járás megoldott abból a szempontból, hogy létezik tömegközlekedési opció az érintett időben. Ugyanakkor azt a körülményt is vizsgálni kell, hogy a potenciálisan ezen tömegközlekedéssel munkába járó dolgozók száma mennyi.
Ugyanis, ha a bejáró dolgozók száma olyan mértékű, amely alapján irreális, hogy az adott tömegközlekedési eszközre (pl. távolsági buszra, stb.) felférjenek, akkor szintén a munkábajárás megoldatlanságáról beszélhetünk. Ha viszont nem így van (mert pl. az adott településről összesen 6-an járnak be az adott műszakra), akkor viszont ezen műszakok tekintetében megoldottnak kell tekinteni a munkábajárást, így amennyiben ennek ellenére ezen műszakokhoz is buszbérlés történik, az áfa ezen részében nem levonható. (De természetesen az első bekezdésben hivakozott, a tömegközlekedéssel nem megoldott műszakokhoz kapcsolódó buszbérlés áfája ez esetben is levonható, azaz ha ilyen vegyes helyzet áll fenn, akkor a buszbérlés áfáját arányosítani szükséges.)
